Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

A Balaton környékének építészete - Az államalapítás és a román stílus kora

val rendelkeztek, a hajó déli falában három kis résablak világította meg belsejüket, a szentélyben egy a templom tengelyében és egy délkeleti irányban elhelyezett ablak volt. A szentélyek általában boltozottak voltak, egyszerű donga vagy negyedgömb forma fedte őket. Csak ritka esetben található felettük bordás keresztboltozat, mint a kisapáti Szent Kereszt-templom szentélyében. Általában sekrestye nélkül épültek. Alsódörgicsén, Aszófőn, Örvényesen a feltárt melléképítmények későbbiek és oldalkápolnák voltak. Egyedi alaprajzú a felsődörgicsei templomrom déli, 13. századi bővítésének a hajóval és a szentéllyel azonos szélességű álkereszthajója, amelyet azonban annak a korábbi templomnak a hasonló elrendezése határozott meg amelyhez hozzáépült. A vidéki templomokon viszonylagos egyszerűségük ellenére is találhatók nem egyszer művészi igénnyel készült részletek. Liter és Monoszló (5. kép) középkori eredetű református templomán maradtak díszes, az utóbbi években helyreállított kapuzatok, Alsódörgicse, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Egregy, Révfülöp, Zánka templomairól, romjairól ismerünk szép román kapuzatokat, (11. ábra) ikerablakokat, Telekiben a diadalíven faragott oszlopfőket. A késői román falusi templomok, mint az épségben megmaradt egregyi, a barokkban átépített felsőörsi, Teleki és Buzsák temploma egyaránt kiegyensúlyozott arányérzékről, az egyszerűségben is felfedezhető igényességről tanúskodnak. Végül meg kell említenünk hogy miközben a Balaton egyik végéről a másikig mindkét parton sorra épültek a kő- és téglatemplomok az oklevelek adatai szerint Balatonszőlősön 1310 körül fából készült az ottani Mária-kápolna és az 1274-ben a Szent György-hegy déli lábánál álló Szent Kereszt-templom még 1414-ben is fából volt. A 13. század második felében jelentek meg ezen a vidéken az egyetlen magyarországi alapítású szerzetesrend, a pálosok első kolostorai. Egyik legkorábbi a Sáska feletti Bakonyszentjakab elnevezésű volt, ez már 1260 körül létezett. A Badacsony keleti oldalán és az akkor köveskutinak nevezett salföldi kolostor helyén 1263 előtt volt kolostoruk. Ebből a századból származhatott a Balatonszemes feletti Mindszent és a Somogyvámos melletti Vetahida kolostora is, bár adat csak a következő század elejéről maradt róluk A templomok és a kolostorok mellett egyre több adat szól a világi építészet emlékeiről. 1237-ben Kőröshegyen Unicus pap a háza mellett fekvő földjét hagyta a pannonhalmi monostorra. Palóznakon 1293-ban említik az ottani Jakab mester házát és pincéjét, 1298-ban Felsóörsön a Rátót nembeli Őrsiek kőből épített palotáját. 11. ábra A révfülöpi templomrom kapuja