Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Műemlékek - V. Balatonboglártól Siófokig
Templomrom, Rádpuszta. A Csillagpusztai Állami Gazdasághoz tartozó kis település utcasorának végén, a temetőben áll. Egyhajós, íves szentélyű középkori templom romja. Több építési szakaszban készült. Falai közül az északi és a nyugati maradt meg magasan, az előbbin boltozatok lenyomatával. Szentélyéből csak alacsony falak láthatók. Északi oldalán sekrestye falai, amelyeket tető fed (74. ábra). A középkori Rád falu papját is a pápai tizedjegyzékek említik először. A település a hódoltság idején elnéptelenedett, temploma összedőlt. Romjait 1959-1960-ban az OMF tárta fel és konzerválta. A feltárás eredményei alapján vált ismertté, hogy az íves szentélyű, téglából épített első templom Árpád-kori. A külsején téglalizénákkal díszített román kori falusi templomoknak abba a nagy csoportjába tartozott, amely a 13. században a Dunántúl nyugati felére volt jellemző. Ezt a kisméretű templomot valószínűleg a következő század elején nyugat felé szélesebb hajóval bővítették és abba két pilléren álló karzatot, a karzat fölé tornyot emeltek. Az új hajó sarkaira később támpillérek kerültek, amire annak beboltozása miatt volt szükség. Végül a 15. század végén vagy a 16. század elején a korai templomhajó északi oldalára azzal azonos hosszúságú sekrestye került. (Védett műemlék.) 74. ábra Látrány-Rádpuszta, a templomrom alaprajza NAGYCSEPELY Ref. templom. Középkori eredetű, a 18. és a 19. században többször átépítve. Saroktámpilléres tornyán lent gótizáló romantikus, fent klasszicizáló késő barokk vakolatarchitektura van, amelyet háromrészes órapárkány zár le, tetején hagymasisakkal. Hosszú és egyszerű tömegű hajójához dél felől oratóriumos előtér csatlakozik. Belsó tere felett hevederívek között csehsüvegboltozatok vannak a torony mögött pedig oszlopokon álló, falazott karzat. A templom Árpád-kori, plébánosát először 1233-ban említik. Szt. Lőrinc titulusa 1339-ből ismert. 1749-ben a régi templom falai a falu közepén álltak közelében az evangélikusoknak volt fából készült oratóriumuk. A mai templom 1784ben épült a középkori romokra, 1854-ben és 1894-ben tovább alakították. (Műemlékileg védett.) PUSZTASZEMES Magtár, Kossuth Lajos u. 61. Egyemeletes, homlokzatait öt szakaszra osztó téglapillérekkel épült, oromzatos és nyeregtetővel fedett, romantikus épület. (Műemlékileg védett.)