Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - V. Balatonboglártól Siófokig

Templomrom, Rádpuszta. A Csillagpusztai Állami Gazdasághoz tartozó kis település utcasorának végén, a temetőben áll. Egyhajós, íves szentélyű középkori templom romja. Több építési szakaszban készült. Falai közül az északi és a nyugati maradt meg maga­san, az előbbin boltozatok lenyomatával. Szentélyéből csak alacsony falak láthatók. Északi oldalán sekrestye falai, amelyeket tető fed (74. ábra). A középkori Rád falu papját is a pápai tizedjegyzékek említik először. A település a hódoltság idején elnéptelenedett, templo­ma összedőlt. Romjait 1959-1960-ban az OMF tárta fel és konzerválta. A feltárás eredményei alapján vált ismertté, hogy az íves szentélyű, téglából épített első temp­lom Árpád-kori. A külsején téglalizénákkal díszített román kori falusi templomoknak abba a nagy csoportjába tartozott, amely a 13. században a Dunántúl nyugati felére volt jellemző. Ezt a kisméretű templomot valószínűleg a következő század elején nyugat felé szélesebb hajóval bővítették és abba két pilléren álló karzatot, a karzat fölé tornyot emeltek. Az új hajó sarkaira később támpillérek kerültek, amire annak bebolto­zása miatt volt szükség. Végül a 15. század végén vagy a 16. század elején a korai temp­lomhajó északi oldalára azzal azonos hosszúságú sekrestye került. (Védett műemlék.) 74. ábra Látrány-Rádpuszta, a templomrom alaprajza NAGYCSEPELY Ref. templom. Középkori eredetű, a 18. és a 19. században többször átépítve. Sarok­támpilléres tornyán lent gótizáló romantikus, fent klasszicizáló késő barokk vakolat­architektura van, amelyet háromrészes órapárkány zár le, tetején hagymasisakkal. Hosszú és egyszerű tömegű hajójához dél felől oratóriumos előtér csatlakozik. Belsó te­re felett hevederívek között csehsüvegboltozatok vannak a torony mögött pedig oszlo­pokon álló, falazott karzat. A templom Árpád-kori, plébánosát először 1233-ban említik. Szt. Lőrinc titulusa 1339-ből ismert. 1749-ben a régi templom falai a falu közepén álltak közelében az evangélikusoknak volt fából készült oratóriumuk. A mai templom 1784­ben épült a középkori romokra, 1854-ben és 1894-ben tovább alakították. (Műemlékileg védett.) PUSZTASZEMES Magtár, Kossuth Lajos u. 61. Egyemeletes, homlokzatait öt szakaszra osztó téglapillé­rekkel épült, oromzatos és nyeregtetővel fedett, romantikus épület. (Műemlékileg vé­dett.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom