Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - IV. Balatonszentgyörgytől Fonyódig

ból horváth-dalmát, majd bosnyák bánná emelkedett laki Thuz János építtette. 1481-ben az akkor már tárnokmester Thuz királyi engedéllyel Velencébe költözött, birtokait Corvin János herceg kapta meg. Tőle jutott enyingi Török Imréhez, 1513-ban Hédervári Ferencé lett, akitől Nándorfehérvár feladása miatt 1521-ben királyi ítélettel vették el. Két év múlva Baldes Pálé, tőle 1537-ben Török Bálint ostrommal foglalta el. 1543 után a somogyi végvárak közé tartozott, és Szigetvár eleste után jutott török kézre. A 17. század végén Jankovich-birtok 1725-ben még lakható volt. (Műemlékileg védett.) R. k. kápolna, Vasút u. 12. A kis kápolna íves-oromzatos főhomlokzatát kétoldalt elhelyezett kettős dór lizénák között gazdag párkányzatú ajtó, efelett íves zsalus ablak és a lizénákon ülő erőteljes barokk párkány díszíti. A késő barokk formájú épület 1770 körül épült, Nepomuki Szt. János oltárképe 1820 körüli. (Műemlékileg védett.) SOMOGYSZENTPÁL R. k. templom, Kossuth tér 53. Az egykori Tótszentpál temploma homlokzat előtti bejárati toronnyal, háromboltszakaszos hajóval, abban orgonakarzattal, sokszög záródású szentéllyel épült, a szentély mellett kétoldalt sekrestyével, illetve oratóriummal. Sima vakolatsávos késő barokk homlokzatai felett falazott sisakú torony emelkedik Berendezése múlt század végi, eklektikus. Feltételezhetően az Árpád-kori templom titulusa nyomán elnevezett falut a török hódoltság után horvát telepesekkel népesítették be, innen az újkori elónév. 1725-ben sárral tapasztott és fazsindellyel fedett templomot épített a falu, fatoronnyal. A mai templom 1776-ban épült, oratóriuma 1856-ból származik. Főoltárán Dorfmeister István Szt. Antal-képe 1776-ból. (Műemlékileg védett.) Templomrom, Varjaskér, temető. 13. századi román falusi templom téglából készült, magasan álló falszakasza. (Védett rom.) SOMOGYVÁMOS Templomrom, Ihász-düló. (88. kép) A falutól nyugatra, szántóföldek között magasodó rom feltételezhetően a török hódoltság idején elpusztult Győrök falu egyháza volt. 1968-ban tárta fel az OMF, és a romokat kisebb értelmező kiegészítéssel konzerválta (70. ábra). Helyén először egyhajós és félköríves szentélyű, a 13. század elején épült román stílusú kis falusi templom állott, amelyet a század végén vagy a 14. század elején átépítettek és bővítettek. Az első templomból annak északi falát hagyták meg hajóját szélesítették és meghosszabbították melléje új 70. ábra Somogyvámos, az Ihász-dülői templomrom alaprajza