Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - III. Keszthely és Sümeg környéke

(76. kép). Nyitott toronyaljában középkori kapu maradványa látható, vállköves kerete felett háromkaréjos vakmérműben felismerhetetlenségig átmeszelt dombormű van kehellyel. A templomról középkori adat nem ismert, plébánosát említik 1421-ben. Jelenlegi formáját 1745-ben és 1788-ban kapta. (Védett műemlék.) Szt. Donát-kápolna. 18. századi egyhajós, homlokzati toronnyal és íves szentéllyel épült barokk épület, mennyezetén naiv Szt. Mihály-kép, vörös alapszínű belső kifestés, valamint barokk keretben Szt. Donát, Szt. Péter és Pál képe. (Műemlékileg védett.) LESENCEISTVÁND R. k. templom. Nyugati tornyos, egyhajós, keskenyebb és sokszögű szentéllyel, déli sekrestyével felépített késő barokk templom. Főhomlokzata erősen tagolt, tornya órapárkányos, a torony két oldalán emelkedő oromfalakon nagyméretű copf kővázák. Négyszakaszos csehsüvegboltozattal fedett hajója és fiókos dongás szentélye egyszerű, csupán díszes keresztelőkútja és hangvetős copf szószéke érdemel említést. Az 1818-ban felvett egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint jelenlegi késő barokk formájára 1788-ban építették. Az ezt megelőző templom az 1778. évi vizitáció szerint viszont 1755-ben épült újjá régebbiből, amely valószínűleg a 14. század eleji pápai tizedjegyzékek ideje óta ismert középkori templomnál azonosítható. (Műemlékileg védett.) Uzsabánya, pálos kolostorrom. A Lesenceistvánd és Sümeg közötti Uzsa felett, a Lázhegy bazaltbányájának területén csekély középkori falmaradványok. Keletéit, sokszög záródású szentéllyel megépített kis temploma északi oldalához csatlakozott a zárt udvaros és kerengős kis kolostor, attól északra pedig négyzetes alaprajzú gazdasági udvar. Valószínűleg az Uzsai család alapította 1330 körül. A 15. század közepére elnéptelenedett, 1460-ban a ferencesek vették át a 16. század közepének török dúlásai hatására hagyták el. (Védett romterület.) LESENCETOMAJ R. k. templom. Középkori templom helyére és annak falaira építtette 1806-ban Nedeczky Károly veszprémi kanonok, a falu földesura, késő barokk stílusban. Keletre néző főhomlokzata mély vakolatarchitekturájával klasszicizáló késő barokk formákat őriz. Kapuja felett az építtető címerét és latin feliratban az építkezést rögzítő vörös márvány tábla van. Háromszakaszos csehsüvegboltozattal fedett hajójával és annál keskenyebb szentélyével, déli sekrestyéjével az előző századokban megszokott templomalaprajzokat követi. Szentélyében copf főoltár áll, előtte oldalt intarziás kegyúri pad a Nedeczky-címerrel. Eredeti főoltárképe a sekrestyeajtó mellett függ. A diadalív északi oldalán copf mellékoltár, felette szószék. A bejárattól balra vörös márvány gótikus sírkő, felirata szerint Tomaj nemzetségbeli Jakab fia Pálé 1400-ból, a nemzetség faragott címerével, a korábbi templomból. Az először 1333-ban említett Szt. Péter-templom titulusát 1343-ból ismerjük. (Védett műemlék.)