Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - III. Keszthely és Sümeg környéke

délről és keletről egy-egy kis résablak világítja meg (70. kép). A toronyaljban bordás keresztboltozat van, a hajó síkmennyezetes, a szentély feletti boltozat barokk. Szt. Katalin 13. századi egregyi kóegyházát csak 1341-tól említik a források. A falu török kori pusztulása ellenére sem döntötte romba az idő, 1731-ben hozták rendbe. Legutóbbi helyreállítását 1964-1965-ben végezte az OMF. (Védett műemlék.) KARMACS R. k. templom. Homlokzata előtt órapárkányos toronnyal, háromszakaszos csehsüvegboltozattal fedett hajóval és félköríves szentéllyel épült 1862-ben, eklektikus stílusban. Templomrom a temetőben. Barokk formákkal felépített kétemeletes, hegyes gúlasisakos torony, az 1895-ben elbontott középkori templom maradványa. Bontása előtt Rómer Flóris részére Hencz Antal felmérte és lerajzolta. A toronyból, egyetlen hajóból és sokszög záródású, támpilléres szentélyből áll, az utóbbi felett hálóboltozattal. A középkori templom a két részből álló falu Egyházaskarmacs nevű részében volt, papja az 1333-as tizedjegyzékben már szerepel, későbbi adatok szerint Mindenszentek tiszteletére épült. Hencz Antal rajza alapján a szentély a 15. század végéről származott. A lebontott templom anyagát az új templomba építették be. KESZTHELY R. k. templom, Fó tér. A középkori ferences kolostor gótikus temploma (71. kép). Tornya romantikus, háromemeletes, hegyes sisakú és fiatornyos. Támpilléres hajója ötszakaszos és keresztboltozatokkal fedett, sokszögű és támpilléres szentélye három keresztboltozati szakasszal fedett. A torony délnyugati szögletében háromszintes lépcsőtorony, a hajóban oszlopokon álló, boltozott karzat, déli oldalán mellékkápolnával, a szentély északi oldalán a templommal egybeépített, az egykori kolostorba átnyúló sekrestyével. A szentély falait az 1970-es években feltárt középkori freskók töredékei borítják. A diadalív déli sarkában a földszinten és emeletmagasságban egy-egy kis gótikus ajtó látható, ezek a középkorban itt állt szentélyrekesztőre felvezető csigalépcső ajtónyílásainak keretei. A diadalíven a Festetics család síremlékei, a szentély déli oldalán a kolostort alapító Laczkfi István (+1397), lekopott felületű vörös márvány sírköve, az északin Festetics Kristóf késő barokk síremléke látható. A templom berendezése késői romantikus stílusú. A szentély déli külső oldalán az 1957. évi feltárás során napvilágra került régebbi templomnak a terepszintig felfalazott falmaradványai láthatók: egy körtemplom háromnegyed kör formájú apszissal és nyugat felé a hozzá épített hosszhajó, valamint az ezekhez csatlakozó körítófal maradványai és egyéb, késői toldásokból származó falak amelyek az először 1247-ben említett Szt. Lőrinctemp lomnak a falai. E templomot a ferences kolostor és templomának felépítése után bontották le. A feltárás során tett megfigyelések szerint a körtemplom a 12. században épült, s a következő évszázadban alakították át hosszhajóssá. A ferenceseket 1385 körül telepítette Laczkfi István Keszthelyre, ezt követően épült fel kolostoruk és annak temploma mai formájában, torony nélkül, illetve