Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

A Balaton környékének építészete - Az államalapítás és a román stílus kora

A székesegyházból korai részletek és kőfaragványok maradtak ránk amelyek töredékes voltuk ellenére is alkalmasak arra, hogy belőlük - a székesegyház e század eleji átépítése alkalmával készített feljegyzések és a közeli múltban folytatott kisebb ásatások falvizsgálatok segítségével - következtetéseket lehessen levonni. Egy több darabra törött, nagyméretű kőlap, amelyre ráfaragták a föléje kerülő oszlop helyét, egy ráilló zöld márvány oszloptöredék, egy akantuszleveles oszlopfő része és több, országos viszonylatban is kiemelkedő művészi igényű palmettás kófaragvány, valamint eredeti falszakaszok nyomán bizonyos, hogy már az első székesegyház is olyan háromhajós bazilika volt, amelynek mérete nem tért el a maitól, emelt szentélye alatt pedig altemplom helyezkedett el. A székesegyház északi és déli oldalán, déli előcsarnokában és altemplomában kerültek elő vörös homokkőből faragott falszakaszok, pillérkötegek. Ezek és a felsorolt részletformák arról tanúskodnak, hogy a templom építése a 11. század végére befejeződött. Az alaprajzában ismert legkorábbi emlék a székesegyház északi oldalán feltárt körtemplom, a Szt. György-kápolna. A Szent Imre legenda szövege szerint a 11. század első negyedében már roskadozó, ősi épület volt. Jelenleg csupán a 13. században ráépített és a török uralom idején elpusztult sokszögű kápolna alatt rejtőző alapfalai ismertek. Építése a 10. századra helyezhető. (3. ábra) A legutóbbi években a veszprémi várban folyt régészeti kutatás az értékelhető történeti adatokkal összeverve azt bizonyította, hogy az évszázados hagyományokkal ellen4. ábra Zalavár, Giulio Turco 1569-ben készített felmérési rajza