Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - II. Balatonakalitól Szigligetig

Szt Donát-kápolna a Szent György-hegy nyugati lejtőjén. Keletéit, teknőboltozatos hajóval és félköríves szentéllyel, nyitott aljú és egyemeletes, falazott sisakkal 1756-ban épült, barokk. RÉVFÜLÖP Templomrom a vasútállomás mellett. Egyhajós, egyenes szentélyzáródású, a szentély déli oldalán az egykori sekrestye alapfalaival (9e. ábra). Építésének ideje ismeretlen, középkori adat nem maradt róla. Magasan maradt nyugati oromfalában viszonylag jó állapotban levő tagozott kapukeret van, melynek tanúsága szerint a 13. század első feléből származik (11. ábra). Északi mellékoltára sajátos módon fülkében van elhelyezve, amely redukált mellékszentélyként tartható számon. Középkori rom a településtől nyugatra, a 49-es vasúti őrház mellett, növényzettel sűrűn benőve. Ismeretlen épület maradványa, amely a területén levő késő középkori cseréptöredékek alapján 15. századi. SALFÖLD R. k. templom. Keletéit, nyugati bejárata felett kétemeletes, barokk részletképzésű, órapárkányos torony magasodik tetején nyolcszögű falazott gúlasisakkal. Négyboltszakaszos, belső pilléres hajója elején oszlopokon álló orgonakarzat, északi oldalán sekrestye, szentélye félköríves (28a. ábra). A falunak mai nevén létező középkori elődje nem ismert, 1745-ben azonban olyan tető nélküli romos templomot írtak itt össze, amelynek leírásából középkori eredetére lehet következtetni. Salföld a Káli-medence valamelyik középkori településével azonosítható tehát. A barokk templomot torony nélkül, fa karzattal és deszka mennyezettel 1769-ben emelték 1816-ban is ebben az állapotban találta a püspöki látogatás. Mai formájára ezt követően, a 19. század első felében bővítették. (Műemlékileg védett.) Lakóházak, Kossuth Lajos u. 14. és 23. Szalagtelken álló, oromfalas épületek. Közülük a 14. szám lejtős terepen épült, ezért kétablakos utcai homlokzata emeletes, alatta pince van. (Védett népi műemlékek.) Pálos kolostor romja az Örsi-hegybe kelet felől felnyúló, erdős Klastrom-völgyben. Templomához, amely keletéit, egyhajós, szentélye sokszög záródású és támpilléres, északról négy szárnyból álló, belső udvaros kolostor csatlakozott. A templom falai az ablakok felső vonaláig maradtak meg. Déli homlokzatán a támpillérek között csúcsíves ablakok voltak, ezek közül az 1963-64-ben történt állagvédelmi munkák során a szentély első ablaknyílásába visszaállították az oda rekonstruálható kőrácsot. Bejárata a nyugati oldalon nyílt, északi falában ajtó vezetett a kolostorba. A szentélyből kis folyosón át közelíthető meg a sekrestye romja, amelyben tető alatt helyezték el a feltárás során előkerült, azóta eltűnt középkori kófaragványokat, ajtók és ablakok kőkereteinek, a boltozatok kőbordáinak töredékeit. Téglával kiegészített diadalíve mellett, valamint