Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - II. Balatonakalitól Szigligetig

Kerekikáli templomrom, a községtől délkeletre emelkedő domb lejtőjén. Keletéit, egy­hajós és egyenes szentélyzáródású, Árpád-kori falusi templom részben présházzá ala­kított romja (10c. ábra). Magas nyugati zárófalában az egykori karzatot megvilágító ré­sablak. A szentély végfala kivételével alacsonyra omlott, alig felismerhető rom. Papja a 14. századi tizedjegyzékekben szerepel. A 16. század közepén elhagyott plébánia, mert a faluval együtt 1548-ban a törökök elpusztították. (Műemlékileg védett.) Kisfaludi templomrom, a falutól nyugatra, a Mátyás-domb lejtőjén. Keletéit, egyhajós, a román kori hajóval azonos hosszúságú, sokszögzáródású és támpilléres, gótikus szentéllyel. Szentélyének déli fala és a diadalív pillércsonkjai állnak csak belőle, a többi fala leomlott. Építésének korára alaprajzi formájából következtethetünk mert írott adat nem ismert róla. (Műemlékileg védett.) MONOSTORAPÁTI R. k. templom. Egy 1745-ben már réginek mondott és rozzant állapotú, sövényből ké­szült oratórium helyére 1759 és 1762 között Bíró Márton püspök építtette. Dór lizénák­kal osztott, hármas tagolású főhomlokzata felett órapárkányos, barokk sisakú torony emelkedik hajója háromboltszakaszos, a nyolcszög három oldalával záródó szentélye mellett kétoldalt kápolna és sekrestye, felettük oratóriumok. A főhomlokzat hármas fő­párkányának középső, íves részében az építtető püspök címere. Kettős kompozit lizé­nákkal osztott belső falfelületein és boltozatain késő barokk architekturafestés, mezői­ben festett szoborfülkék a boltozatokon és a szentély falain Nepomuki Szt. János életé­ből vett jelenetek valamennyi a veszprémi Bucher Xavér Ferenc alkotása 1786-ból (64. kép). Az oldalkápolnákban gótizáló elemekkel vegyes késői klasszicista falfestés, a kar­zat alatt még későbbi naiv falképek. Faragott barokk fő- és mellékoltárok, gazdag fara­gású rokokó szószék ve l e szemben barokk keresztkút, egyszerű vonalú barokk padok. A bejárat mellett középkori szenteltvíztartó, a karzat alatt Szentsír-fülke, kihajtható ajta­in festett alakokkal. (Védett műemlék.) R. k. plébániaház a templommal szemben, az utca másik oldalán. Többszörösen átala­kított, az utcavonallal párhuzamosan épített, oromfalas barokk épület, udvarán befala­zott árkádokkal. Padányi Bíró pöspök építtette 1762-ben. (Műemlékileg védett.) Almádi bencés kolostor romjai. Monostorapátitól délkeletre, erdővel benőtt hegyte­tőn felismerhetetlen romterület, amelyből egyetlen falsarok áll magasan. Sem kiterjedé­se, sem alaprajza nem ismert. A kolostort az Atyusz nembeli Bánd alapította, fiai, Aty­usz és Miske építtették fel 1117 és 1121 között. 1282 után már javításáról maradt adat. 1508-ban, amikor rendi egyházlátogatást tartottak a monostorban, düledező romnak ta­lálták és abban csak két szerzetes élt. Ekkor említették Szt. Domonkos kápolnáját. 1548­ban azt írták róla, hogy évek óta lakatlan, birtokait a király Hegyesd vár urainak a Ba­kics-Czobor rokonságnak adományozta. Egyetlen ismert faragottkó részlete, egy két ol­dalán íves vállkó az 1960-as évek elején a Petőfi Sándor u. 99. számú ház udvarán volt. (Védett romterület.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom