Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
A Balaton környékének építészete - A honfoglalás előtti kor
után 568-ban a langobardok is levonultak Itáliába és a Dunáltúlt az avarok szállták meg. Két és fél évszázados uralmuknak építészeti emléke nem maradt. Birodalmuknak Nagy Károlyi 791-ben megindított hadjáratai vetettek véget. A honfoglalás előtti kor A 803-ban befejezett háború után az avarokat a frankok váltották fel, akik birodalmuk keleti szélein határgrófságokat és hűbéres ütközőterületeket alakítottak ki. Ennek keretében a Balaton környékén 840 körül a morvák által Nyitráról elüldözött Pribina szláv fejedelem nagy kiterjedésű húbérbirtokot kapott a frankoktól. A Zala jól védhető mocsaras völgyében épített székhelyét Mosaburgnak azaz mocsárvárnak nevezték. Pribina vára a Zalavártól nyugatra fekvő Várszigettel azonos. Az évtizedek óta folyó ásatások eredményeiből tudjuk, hogy a sziget északi részén valószínűleg kör alaprajzú belső vár állott, ebben lehetett a bizonyára fából épített uralkodói udvarház és az a Mária-templom, amelyet Pribina építtetett, és amelyet 850-ben Liupram salzburgi érsek szentelt fel. A váron kívül elterülő, palánkfallal körülvett alsó városban az érsektől kapott mesterekkel Szt. Adorján tiszteletére kőtemplomot emeltetett. A kutatás ezt a Szt. Adorján-templomot azonosítja azzal, amelynek helyére vagy falainak felhasználásával később Szt. István magyar király bencés apátságot építtetett. A korabeli eseményeket feljegyző, névtelen salzburgi szerzetes „A bajorok és karanténok megtérítéséről" írott, latin nyelvű műve egy harmadik templomot is említ: Keresztelő Szt. János egyházát. Építésének idejéről nem szól, ezért a Zalavár korai történetével foglalkozó kutatók egy része azt a Pribina megtelepedése előtti időből származtatja és a Várszigettói északra feltárt kőtemplommal azonosítja. Az utóbbi években a Várszigettől délre fekvő Borjuállás-szigeten nagyméretű fatemplom nyomai kerültek elő, amely szintén azonosítható a Keresztelő Szt. János-templommal. A salzburgi szerzetes arról is beszámol krónikájában, hogy Pribina összegyűjtötte a környék népeit és letelepítette őket. A várszigeti és a Borjúállás-szigeti településen kívül az azoktól északra levő Kövecses-szigeten további települést és annak kisméretű templomát tárták fel. A Zala egykori mocsárvilágába tartozó településeket Hidvégpusztán, a Balatonmogyoród határába tartozó Fekete-szigeten és Kiskányaváron, Garabonc-O falun és még több helyen tártak fel, valamennyi Pribina várához tartozott. A 860 körül elhunyt Pribinát fia, Kocel követte 874 körüli haláláig. Az ő udvarában tartózkodott a szlávokat térítő Cyrill és Method 866-867-ben, hogy innét Rómába menve kérjen pápai engedélyt az egyházi szertartások szláv nyelvű tartására. A régészeti feltárások arra is fényt derítettek, hogy a Zalavár körüli 9. századi települések Kocel halála után nem szűntek meg. Frank fennhatóság alatt éltek tovább, megérték a magyar honfoglalást, és még az Árpád-korban is léteztek egy ideig. Pribina és Kocel frank hűbéres országának építészetéről ma még nem rendelkezünk átfogó képpel. A Mosaburgból ismert három templom helyhez kötése még szakmai vita tárgya. A Borjuállás- és a Kövecses-szigeten előkerült templomok maradványai ehhez a korhoz tartoznak a Zalavárról ismert templomok azonban már a magyar középkorból származnak.
