Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Műemlékek - I. Balatonkenesétől Tihanyig
Budapest u. 3. Balassa-kúria. Egymeletes, 1813-1817 között épült klasszicista városi nemesi lakóház. Jó arányú, hét ablaktengelyes homlokzatán háromablakos, timpanonos középrizalit, benne széles, félköríves kapu és mögötte boltozott kapualj. (Műemlékileg védett.) Budapest u. 5. Rosos-kúria. Egyemeletes, ugyancsak az 1810-es években emelt klasszicista nemesi ház, kilenc ablaktengelyes homlokzattal, közepén dór oszlopokon álló, vasrácsos erkély. (Műemlékileg védett.) Dózsa György u. 1. Karácson-ház, magasföldszintes, öttengelyes homlokzatú, romantikus polgárház. (Műemlékileg védett.) Dózsa György u. 15. Csabai-ház. A 19. század elejéről származó, íves barokk oromzattal épített, négy ablaktengelyes klasszicista lakóház. (Műemlékileg védett.) Dózsa György u. 27. Ref. templom. Az utcavonaltól távol, ápolt parkban álló templom, 1784-ben épült klasszicizáló késő barokk stílusban, tornya 1794-ból való. Alaprajzában négy csehsüvegboltozattal fedett teremtemplom, két végén háromívű karzattal, déli oldalán előcsarnokkal. Homlokzatait sima falsávok osztják szakaszokra, volutás oromzatából kiemelkedő tornyán gazdagabb vakolatdíszítés, tetején nyolcszögű sisak. Belsejében faragott barokk kapuszárnyak, szószék P a pi szék és padok 1826-ból származó orgonája klasszicista. (Műemlékileg védett.) Huszár u. 5. A 18. és a 19. század fordulóján épített, valószínűleg módos gazda háza, háromablakos utcai homlokzattal, az ablakok szemöldökén copf füzérekkel, az azok közötti falsávokon gyémántmetszésű fejezetekkel. (Műemlékileg védett.) Jókai u. 38. Klasszicista, egyemeletes, egyszerű homlokzatú lakóház, földszinti fülkéjében 1720 körüli Nepomuki Szt. János-szobor. (Műemlékileg védett.) Jókai u. 44. Egyemeletes, korai romantikus lakóház, kis kiülésű középrizalittal. (Műemlékileg védett.) Jókai u. 48. A 18. század legvégén épült késő barokk, egyemeletes, két végén oromfalas, egyszerű homlokzatú épület. Eredetileg káptalani jószágkormányzóság volt, jelenleg iskola. (Műemlékileg védett.) Kálvária-hegy, Szt. Miklós-templom romjai. A középkori, a templomról elnevezett Szt. Miklós-szeg városrész plébániatemploma volt. Nyugati tornyos, egyhajós, egyenesen záródó szentéllyel és annak északi oldalán sekrestyével, dél felől előcsarnokkal épült a 13. században; az írott forrásokban 1237 és 1550 között szerepel. A következő században sokszögű és támpilléres, gótikus szentéllyel bővítették a szentély mellé csontházat építettek. A 15. században két középpillér építésével kéthajóssá alakították és beboltozták. 1552-ben pusztult el, romjaira 1747-ben kálváriát emeltek amelynek megmaradt barokk szobrai ma a Szt. László-templom előtt állnak. (Műemlékileg védett.)
