Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Műemlékek - I. Balatonkenesétől Tihanyig
Vár 14. Püspöki alkalmazottak háza, a püspöki palota melléképülete, 1775-78-ban Fellner Jakab építette egyszerű homlokzatokkal, egyemeletes formában. Vár 15. Lakóház. A vámegyed délnyugati sarkát alkotó, a Tűztorony mögötti, emeltebb szintű terület egyetlen védett épülete. Kisméretű, földszintes klasszicista ház. Vár 17. Simoga-ház. Az utca bal oldalán a várkapu utáni elsó emeletes, nyolc ablaktengelyes, késő barokk lakóház, egyszerű homlokzattal. 1798-ban Simoga György ügyvéd építtette. Vár 18. Nagypréposti ház. A székesegyház előtti teret kelet felől lezáró, egyemeletes barokk ház. Eredetileg két épület volt, középkori részletekkel, amelyek egykor a püspöki palotához tartoztak 1673-ban még földszintesek mindkettőben kanonokok laktak 1741-ben építtette egybe a két házat Bíró Márton - akkor még nagyprépost - és toldatta meg emelettel. Az 1907-es tűzvészben kiégett, ezután belsejét átalakították utcai homlokzatát módosították Mozgalmasan tagolt barokk felületképzésű, erős kiülésű főpárkánnyal lezárt homlokzatán kétszer öt ablaktengely között foglal helyet a kőkeretes kapu és felette a kókonzolokon ülő, vasrácsos erkély mögött félköríves fülkében az oda kivezető ajtó. A 27. számú ház előtt öblösödő téren állt 1938-tól 1986-ig az úgynevezett Vetési-kő, egy vörös márványból faragott pillérfő, felületén Vetési Albert püspök címere és akörül tekergő szalagokon latin nyelvű, antikva betűs felirat, amely szerint a püspök 1467-ben állíttatta. Alsó és felső felületén látható faragási és illesztési részletei arra vallanak, hogy fal előtt álló, nagyméretű szentségtartó oszlophoz tartozott, hátsó részével abba befalazva, esetleg a Szt. György-kápolnában. A fél évszázadig a szabad és alatt romlásnak indult faragvány a Bakonyi Múzeumba került. Vár 16. Püspöki palota. A térré szélesedő utca felé forduló, U alaprajzú épület, közepén oszlopos-erkélyes kocsifelhajtóval; felette az emeleten az építtető Koller Ignác püspök címerével díszített timpanon, rajta virágfüzéres és puttók Magas lábazata felett sávozott földszintjén szegmensíves, sima vakolatú emeletén szemöldökpárkányos, nagyobb ablakok az oldalrizalitokon kiemelt középrésszel és a párkány felett térdfalon emelkedő, virágfüzérekkel keretezett kerek padlásablakok. Az oldalszárnyak íves tövében a földszinten mellékbejáratok vannak A hasonló módon alakított völgy felőli homlokzat két szélén keskeny, közepén nagyobb rizalit osztja a felületét. A középső rizalit előtt négy pilléren háromívű terasz emelkedik kiemelt felületét virágfüzéres padlásablakkal koronázott timpanon zárja (49. kép). Alaprajzában az alsó szinten és az emelet déli részén középfolyosós; a szárnyakban oldalfolyosós elrendezésű. A földszinten egyes helyiségei boltozottak. A főbejárat mögötti széles kapualj mellett nagyszabású barokk lépcsőház helyezkedik el. Az emelet több helyiségének a középső nagyteremnek és a kápolnának falain festett architektúra találhatű. A könyvtár faburkolata faragott. Klasszicizáló késő barokk berendezéséből sok megmaradt. A nagyteremben Johann Cimbal 1772-ben készítette az oldalfalak és a mennyezet falképeit, amelyeket azonban restaurálás címén a század elején átfestettek. A kápolna mennyezetén is Cimbal freskója díszlik falán Oeser Ádám „Ecce Homo" képe,
