Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Gerőné Sándor Mária: Középkori várostörténeti kutatások újabb eredményei Pécsett

2. kép Haüy 1687-es térképe Pécsről A várost a XIV. században fallal veszik körül, amelyet több helyen félkörös bástyatornyokkal erősítenek. A várost (2. kép) szabálytalan négyszögben körülfogó városfalat a négy világtáj irányában egy-egy kapu

30 törte át, amelyek mindegyikét kaputorony védett. A város hossztengelyének nyugati végében állott a Szigeti kapu, keleti oldalon pedig a Budai kapu nyílott. Az észak-déli főútvonal déli végénél a Siklósi kapun keresztül vezetett tovább az út, míg az északi részén a Mecsekbe vezető Vaskapu állott. A város északi részén - a Vaskaputól a várig terjedő szakaszon volt a Káptalansor,

31 ahol az egyházi méltóságok palotái állottak. A mai Káptalan utca északi oldalán két álló, egyemeletes középkori épületről, valamint egy romépület feltárt maradványáról kell említést tennünk. Az egyik a Káptalan utca 2. sz. épület,

32 amelynek kutatása során jelentős gótikus maradványok kerültek elő. Egy 1324-ből származó oklevél alapján Petrovich Ede

33 az épületet a nagypréposti kúriával azonosította. Haüy 1687. évi térképe csak az utca vonalát jelöli, míg egy Pécs nyugati felét ábrázoló 1690 körüli tollrajz

34 a romos épületek látképét nyújtja. Az épülettől nyugatra, az. utca síkjában folytatódó középkori épület falmaradványait tártuk fel, amelynek alaprajza az utca vonalára merőleges téglalap. A második egyemeletes középkori épület a mai 4-es számú telken

3;i van, de az utca vonalától északra, attól eléggé távol áll. Az említett területre vonatkozó 1324es oklevél adatait egybevetve az épület feltárt gótikus maradványaival, s azt együttesen értékelve, arra a megállapításra jutottunk, hogy az a várbeli Keresztelő Szt. János társaskáptalan kisprépostjának palotája volt. Az épületnek három középkori építési korszakát ismerjük.

30 Építésének idején a XrV. század első felében az utca vonalára merőleges téglalap alaprajzú egyemeletes oromzatos épület volt. A XV. század első felében a téglalap alaprajzú épületet az északi oldalon egy ar-