Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Kubinyi András: Szécsi Dénes bíboros prímás

29. Török i.m. II. rész, 65-67. 30. Lukcsics i.m. Il.k. 1340.sz. - Török i.m. II. rész, 73-74. 31. Török i.m. II. rész, 67-69. 32. Horváth István — Vukov Konstantin, Vitéz János esztergomi érsek palotája, (Tudományos füzetek 2-3.sz.) Tata 1986, 23. 33. Veress i.m. 242. 34. A királyné és Garai édesanyja, Ciliéi Borbála ill. Anna, testvérek voltak. V.o. Franz Krones R.v. Marchland, Die Freien von Saneck und ihre Chronik als Grafen von Cilli, Graz 1883, melléklet. 35. Johannes de Thurocz, Chronica Hungarorum, I. Textus, edd. Elisabeth Galántai et Julius Kristö, (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevo­rum, Series nova, Tom VII. (Bp. 1985, 237-238. - v.o. még u.o II/2. Com­mentarii, composuit Elemér Mályusz adiuvante Julio Kristó, (Bibliothe­ca... Tom. IX.) Bp. 1988, 307, 336. - Esztergomból különben az érsek test­vére, Szécsi Tamás, továbbra is támadta az Ulászló-pártiakat, úgyhogy I. Ulászló kénytelen volt Esztergomot ostrom alá vonni. Ezzel kapcsolatban Thuróczy a prímást a következőképpen jellemzi: „homo enim erat innate compassionis naturaque et moribus ac vita nobilis". U.o. 239-240. A jellem­zés: u.o. 240. 36. Az érsek tevékenységére számos adat maradt fenn. 1445. február 8-án Ga­talóci Mátyás veszprémi püspökkel, Hédervári Lőrinc nádorral, Újlaki Mik­lós és Hunyadi János vajdákkal együtt ő hívja össze I. Ulászló halála után az országgyűlést. Zala vármegye története. Oklevéltár, szerk. Nagy Imre, Vég­hely Dezső és Nagy Gyula, Il.k. Bp. 1890, 524. - 1450. december l-jén is ő hívja össze az országgyűlést a következő év február 24-re és szabja meg a na­pirendet. Décréta regni Hungáriáé. Gesetze und Verordnungen Ungarns 1301-1457, collectionem manuseriptam Francisci Döry additamentis auxe­runt, commentariis notisque illustraverunt Georgius Bonis, Vera Bácskai, (Publicationes Archivi Nationalis Hungarici, 11/11. (Bp. 1976, 373. - Ha­sonlóan számos adatot lehetne idézni az országgyűléseken való részvételére és a tanácsülésekre, ld. erre a korszakkal foglalkozó irodalmat, és főként Knauz Nándor, Az országos tanács és országgyűlések története 1445-1452, Pest 1859. és Mályusz Elemér, A magyar rendi állam Hunyadi korában, Szá­zadok 91 (1957) 46-123, 529-602. - Az 1446-os országgyűlésen választott köznemesi tanácstagok között is volt képviselője, Dédi, másként Lábatlani Farkas László, a prímás esztergomi várnagya és érseki nádora. U.o. 590-591, Farkas életpályája: u.o. 532-533. - Véletlenül azt is tudjuk, hogy kik kísérték el az érseket az 1448. májusi pesti országgyűlésre: Szécsi János, Miklós és Tamáson kívül segédpüspöke, Gergely milkói püspök, Örmény Tamás ká­nonjogász, az esztergomi zöldmezei Szent György káptalan prépostja, vala­mint Fodor János és Jenéi Péter esztergomi kanonokok. Egyházi kísérete lehetővé tette a szentszéki bíráskodást is. Zala vármegye i.m. Il.k. 539. - Kö­vetségei közül a legismertebb a rendi követség élén 1452. őszén Bécsben, V. Lászlónál tett látogatása. Ekkor csak a prímást és testvérét Jánost 250 lo­vas kísérte. Megtudjuk, hogy az 1448-ban Rigómezőn elesett Tamás nevű testvérét (akivel együtt ment egyetemre) addig gyászolta, és csak most, a ki­rály parancsára vette le a gyászruhát. Aldásy Antal, A magyar országgyűlés követsége V. Lászlóhoz 1452. október havában, Századok 44 (1910) 559­562. 37. Mályusz, A magyar rendi állam i.m. 581-582. - Ezzel szemben Bónis György, A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon, Bp. 1971,

Next

/
Oldalképek
Tartalom