Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Marosi Ernő: Barátságos arcok. Néhány középkori fej értelmezéséhez és értelmezés módszeréhez
4. kép Bamberg, dóm, Fürstenportal, az Utolsó ítélet-timpanon részlete: kárhozottak A nevezetes „reimsi mosoly" megjelenése a nyugati homlokzat megépítéséhez, a kapuzatain alkalmazott, ún. József-mester" műhelyének tevékenységéhez kapcsolódik. Többé-kevésbé tisztázottnak tekinthető, hogy ez időben a párizsi udvari művészet újszerű ábrázolási törekvései és ideáljai, az ezeknek megfelelő viselkedési normák érkeztek el Reimsbe is. Ez a sü'lus jelentette a 13. század második felének egyik legnagyobb befolyású, mindenfelé követett és számos csatornán (pl. hasonlóan nyájas kifejezesd, kegyszoborként tisztelt kultuszképek, ötvösművek és manufakturális keretek között előállított elefántcsontfaragványok útján is) terjedő, előkelő színezetű stílusvariánsát. 6 Az érzelmi kifejezés fiziognómiai formuláinak kimunkálásában Reimsnek azonban már azelőtt is nagy szerep jutott, hog) 7 13. századi művészetének zárófejezete a homlokzat munkálatainak megkezdésével megkezdődött volna. Általában a szentélyrész használatba vételének évszáma, 1241 jelzi Reimsben a megelőző fejezet határát, s hatásait a bambergi és a naumburgi szobrászat. Az előbbi esetében az 1237-es felszentelési dátum mintegy kényszerítően veti fel a megelőző reimsi szobrászat számbavételét. Elsősorban Willibald Sauerländer munkálta ki - különösen Jantzen és Vöge nyomdokain haladva - a bambergi gótikus szobrászat reimsi előzményeinek rendszeres formai levezetését, különös gondot fordítva a szentély és a kereszthajó-homlokzatok felső részein in situ található, s ezért az építkezés kronológiájához a kapuzatok szobrainál egyértelműbben hozzárendelhető szobrászi részletekre. Ezek sorában nagy hangsúlyt kapnak azok a fiziognómiai tanulmányok, amelyek különösen a reimsi keleti részek konzolfejein és a déli kereszthajó rózsaablakának bélletében sokasodnak. Ezek egyik kifejezéstartománya a „bambergi lovas" nyájas derűje, de megtalálhatók köztük az LItolsó ítélet üdvözültjeinek infantilis boldogságát, a kárhozottak őrült nevetésből eszelős elkeseredésbe csapó érzelmeit kifejező formulák is. 7 Messerschmidt karakterfejeinek
