Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Kovalovszki Júlia: Árpád-kori bronzöntő műhely Feldebrőn

2. Hasonló helyzetű és megoldású bejárat maradványait figyelte meg Lovag Zsuzsa az Esztergom-Szigeten lévő XI. századi bencés apácakolostor legkorábbinak látszó épületénél, amely láthatólag szintén egyetlen helyiségből állott és nem csatlakozott közvetlenül a templomhoz. 3. Parádi Nándor: Magyarországi pénzleletes cserépedények. Arch.Ért. 90./1963/207, 1. kép. ' 4. Kandra Kabos: A Váradi Regestrum. Bp. 1898.146; Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. III. Bp. 1987. 77. 5. Kandra Kabos i.m. 342. 6. Kis-Varga Miklós szíves segítségét ezúttal is megköszönöm. 7. Theophilus presbyter: A különféle művességekről. (Takács Vilmos fordítása) Bp. 1986. 134-139. 8. A debrői öntvénynél valószínűleg kevesebb bronz megolvasztását végezhették az Esztergom-Kovácsiban és a Visegrád-Várkertben feltárt hasonló korú bronzolvasztó kemencében. 9. Zeune, J. Zwei Glockengussanlagen vom Bamberger Domberg. In: Das archäologische Jahr in Bayern 1989. Szerk.: Keller, E. Stuttgart. 1990. 193195. A dolgozatra Benkő Elek hívta fel a figyelmemet. Baráti szívességéért fogadja köszönetemet. 10. Művészet I. Lajos király korában. 1342-1382. Katalógus a székesfehérvári István király Múzeum kiállításához. 1982. 317-324. 11. Patay Pál: Corpus campanarum antiquarum Hungáriáé. Bp. 1989. 19-20; 1. tábla. 12. Magyarországi művészet 1300-1470 körül. I. Szerk.: Marosi Ernő. Bp. 1987. 252-253. 13. Bossert, H. Th.: Geschichte des Kunstgewerbes aller Zeiten und Völker. V. Berlin, 1932. 259. 14. A karika átmérője 18 mm, a huzal vastagsága 1,5 mm, az S-vég szélessége 4,5 mm. 15. Hasonló kiképzésű, mészkőből, ill. vörös homokkőből faragott ívsor kváderei kerültek elő a nagyváradi vár (Váradi kőtöredékek. Szerk.: Kerny Terézia. Bp. 1989. 24. 35; 9-10. kép) és az egri székesegyház területén (Kiállítás az egri püspöki palotában, I. terem). Valószínű, hogy a kőfaragványok mindkét helyen a XI. századi székesegyházat díszítették. 16. Kőíálvi Imre kőszobrász restaurátor hívta fel a figyelmünket erre a különleges kőfaragó jelre. 17. Kovalovszki Júlia: Feldebrő, plébániatemplom. Tájak-Korok-Múzeumok kiskönyvtára 283. Bp. 1987. 18. „Minden plébániatemplomnak legyen keresztkútja." Liturgikus lexikon. Szerk.: Verbényi István-Arató Miklós Orbán. Bp. 1989. 210. „Plébániatemplom "-címszó.