Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Gerő László: Várromok védelme Magyarországon

Várromok védelme Magyarországon GERŐ LÁSZLÓ magyarországi várromok konzerválására a második világháború kerített sort. Pro primo: a budai királyi palotaegyüttes romjait országos célú vezető intézmény és pártközpont létesítésére kívánták felhasználni. E tervbe, annak fővárosi engedélyezési eljárása során, mint a terv előadójának sikerült bekapcsolnom a barokk, ill. neobarokk királyi palotát megelőző középkori palotamaradványok és azokat körülvevő vármaradványok bemutatásának gondolatát. Evek folyamán a palota-felhasználás első programja megváltozott és egy tudományos intézményeket: a Budapesti Történeti Múzeumot, a Nemzeti Galériát, az Országos Széchenyi Könyvtárat tartalmazó együttessé cserélődött ki, míg a középkori palota és vármaradványok általam tervezett bemutatása változatlanul maradt fenn, és a többit megelőzve, 1964-re meg is valósult. A budai középkori királyi palota, és azt övező vár maradványainak konzerválásában nagy segítséget jelentettek maguk a helyszínen megbújó maradványok, valamint a falakon belül és kívül felásott mintegy 60.000 m

3 földben és törmelékben feltárt faragott kövek nagy száma (cca 3000 db), és nem utolsó sorban a töröktől való visszafoglalást, 1686-ot követően készült térképek, mint W. Hallart M. Wening (1684), D. Fontana (1686), M. de la Vigne senior (1686), Joseph de Hauy (1687), Francois Langer (1749), Sonnleuthner (1755), De Traux (1838), stb. Ilymódon lehetségessé vált - 1946 és 1966 között - a később épült lépcsőktől és kert-építményektől megbontott középkori várfalakat a feltárt alapjaikra visszaépíteni, a palota déli szárnyában megmaradt középkori keresztboltozatos termet, ill. annak pincéjét és első emeletét (XIV. század második fele) visszaállítani. És ugyancsak vissza lehetett állítani az 1360 körül épült királyi kápolna földszintjét. Ezekhez valóban számos boltozaü borda, zárókő, és ablakaik számos darabja adott hiteles segítséget. A palotából megmaradt, és most feltárt középkori keresztboltozatos teremnek és a palota egykori kápolnája alsó szintjének olyan részei maradtak meg, amelyek lehetővé tették azoknak anastylosis útján való visszaállítását. Ezt segítette, hogy olyan kiváló építészek állottak mellettem, mint hivatali elődöm dr. Lux Kálmán, a Műemlékek Országos Bizottságának első építésze, továbbá a volt várkapitány Szabó László, aki történetesen szintén építész volt, valamint Várnai Dezső építész, aki már az esztergomi középkori romok feltárásán is dolgozott, továbbá olyan művezetőm volt, mint Cseszelszky András egykori tűzérmérőszázadi tiszthelyettes, akik a kőfaragókat a középkori eljárásokba be tudták vezetni. Nagy szerencse volt továbbá, hog)' az eredeti célja miatt a budai vár helyreállítása kiemelt építés volt, így kivitele más munkákat megelőzhetett. A tervező