Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Gerő Győző: A török falfestészet magyarországi emlékei

donia területén található. Amint azonban az írott forrásokból kitűnik elterjedését még a XVII. század második felében a belgrádi Çinili hamam

3 jelezte. Ezt tekinthetjük elterjedésének legészakibb határaként az Oszmán birodalomban. Mint a fentiekből kitűnik a falicsempe díszítésként történő alkalmazása azért eléggé ritka a közeli balkáni területeken. Helyüket valójában már a XVI. századtól kezdődően az említett területeken elsősorban a dekoratív falfestés foglalja el, amint azt a focai Aladza dzsámi feltárásának eredményeként láthatjuk.

4 A magyarországi hódoltsági terület török építészetének időszaka szinte egybeesik a török építészet, - de általában a művészetek - virágkorával az Oszmán birodalomban, de ennek ellenére a falicsempék alkalmazása ezen a területen teljesen ismeretlen. A török épületek feltárása során azoknak „in situ" maradványa, vagy azok létére utaló töredékek egyáltalán nem kerültek elő, az ásatások során sem, s az a török leletanyagból teljesen hiányzik.

0 Itteni alkalmazására egyéb nyomok sem utalnak, az írott források azt egyáltalán nem említik. A török falicsempének falburkolatként történő felhasználásával kizárólag a hódoltsági területen kívül találkozunk Magyarországon, a sárospataki Rákóczi vár u.n. „bokályos ház"-ában.

6 Ezeket a falicsempéket azonban a fejedelem hozatta Isztambulból. A magyarországi török építészet emlékeinek legjelentősebb csoportját képező dzsámik voltak azok, amelyek egyedüli belső díszítését a dekoratív falfestés adta. Sajnos azonban, hogy megmaradt emlékeink jelentős részénél a későbbi átépíté2. kép Török falfestmény maradványa a székesfehérvári Szt. Anna kápolnából