Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Gerőné Sándor Mária: Középkori várostörténeti kutatások újabb eredményei Pécsett
A keleti külvárosban a Mindenszentek templomának alapítását a korábbi kutatás 1157-re keltezi. 1 ' Györffy 18 szerint ez az adat nem a pécsi Mindenszentek templomára vonatkozik. A tatárjárás után az okleveles adatok szerint egyházi kővár épült Pécsett. A pécsi várat 19 a Henrik fiak 1284-re tehető támadása, illetve annak ostroma alkalmával említik. Erre az időszakra tehető a négyszögű tornyokkal megerősített külső várfal, valamint a nemrég feltárt északkeleti sarokbástya. Az erődítményrendszer XIV. század előtti állapotát a későbbi átépítések miatt nem ismerjük. A ma is álló Barbakán nyaktagja alatt korábbi védelmi rendszerhez tartozó részletek kerültek elő. A XIV. század folyamán a Püspökvár területén nagyarányú topográfiai átrendeződés történik, 20 amint az az ásatások eredményeiből kétségtelenül kitűnik. A székesegyháztól északra állott románkori épületeket elbontják. A püspöki palotát a székesegyháztól délnyugatra építik meg, és ennek építése során semmisülhetett meg a korábban már említett kváderfestéses románkori épület maradványa. A püspöki palota délkeleti tornyában több gótikus részlet van. A székesegyház mögötti területen, attól északnyugatra - az oklevelekből már ismert és 1355-ben alapított Aranyos Mária kápolnát 21 Miklós püspök építteti. Az ásatás során feltárt kápolna hossza 20m, keletéit és a nyolcszög három oldalával záródó szentélye van. A háromhajós kápolna mellékhajóiban oldalkápolnák sorakoztak. Az oklevelek a kápolna nyolc oltáráról tesznek említést. Jelentős püspöki temetkezőhely volt. A kápolna feltárása során a főhajóban előkerült egy kifalazott sírgödör, amely feldúlt és kirabolt volt. Ebből a sírból a magyar gótikus szobrászat és épületplasztika remek alkotásai kerültek elő. A kápolna a törökkor kezdetén pusztult el és a pusztulás során kerültek a szobrok a kirabolt sírba. A szobrok két nagyobb csoportra oszthatók a gótikán belül. A polychrom festésű szobortöredékek a XIV. század második felére határozhatók 22 meg és azok a kápolna építésének idejéből származnak. A második csoport, amelyhez festetlen figurális darabok tartoznak, a XV. század első felére datálhatok. 23 Mindkét csoportban architektonikus töredékek is vannak. A töredékek a kápolna oltárainak és síremlékeinek a maradványai. A kápolna a székesegyháztól néhány méterre egy teraszon épült. Az Aranyos Mária kápolnától keletre - a belső várfal vonalától délre fekvő területen - került elő az 1367-ben alapított első magyar egyetem 24 épületének jelentős maradványa a részben elbontott románkori palota vagy feltételezhetően domkolostor épületének helyén. Az egyetem épületének helyét egyedül Evlia Cselebi jelöli meg, 25 miszerint az a belsővárban a székesegyház közelében volt. Az egyetemtörténeti kutatás az épület helyét 26 jelentős részben a belsővárba helyezte, 2 ' mindennek bizonyítására azonban az ásatások előtt nem volt lehetőség. Az egyetem eredetileg egyemeletes épülete a székesegyháztól északra, - attól teljesen függetlenül álló - hosszanti tengelyével kelet-nyugati irányban elhelyezkedő épület volt. Az épület bejárata a déli oldalon nyílott, s azt az ablak és ajtókereteinek műformái a XIV. század második felére datálják. 28 Az egyetem földszinti nagytermének törökkori szintje alól került elő a bejárat közelében egy pajzsalakú és a XIV. századra keltezhető címerkő, amely mindenképpen az egyetemet alapító Vilmos püspökkel áll szoros kapcsolatban. 29 A várban lévő Keresztelő Szt. János templomát a XIV. század folyamán sokszögzáródású szentéllyel bővítik.