Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Gerőné Sándor Mária: Középkori várostörténeti kutatások újabb eredményei Pécsett

Középkori várostörténeti kutatások újabb eredményei Pécsett GERŐNÉ SÁNDOR MÁRIA A város településtörténetének igen je­lentős római előzményei 1 voltak. Az egykori város Sopianae és a középkori Quin­queecclesiae területe azonban csak részben fedték egymást A pécsi Püspökvár az egykori Sopianae ókeresztény temetőjének északnyugati sarkára települt. Az ókeresztény temetőkápolnák egy része a középkori Püspökvár területén volt. A székesegyháztól északra fekvő területen azonban rómaikori tele­pülésre utaló maradványok nem kerültek elő. A XI-XII. századi településmagot az 1009-ben Szt. Péter tiszteletére alapított püspökség 2 jelenti a székesegyházzal és a hozzátartozó épületekkel. 3 Míg eddig a Püspökvár XII. századi épületeiből eddig csak a székesegyházat ismertük, amely a magyar románkori építészet egyik művészeti központja volt, addig a Püspökvár to­vábbi románkori épületeire csak az oklevelek alapján, illetve a Képes Krónikából 4 következtethetünk. A krónika kiemeli a székesegyház 1067-es égésével kapcsolat­ban, hogy a vele összekapcsolt paloták és egyéb épületek egyszerre lángbaborul­tak. „Az egész egyházat mind a palotákat és a többi épületeket és mind azt, ami hozzátartozott e szörnyű tűzvész mindent elemésztett..." A székesegyház északi oldala és a belső várfal között néhány éve folyó ásatások 11 hozták felszínre a Püspökvár románkori épületeinek azokat a maradványait, ame­lyeket a Képes Krónikában említettekkel hozhatunk kapcsolatba. Az összefüggéseiben még teljes mértékben nem tisztázott épületrészletck közül a legjelentősebb egy nagyobb, négyzet alaprajzú helyiség, amelynek déli bejáratánál egy igen finoman faragott, a XII. századra meghatározható román­kori oszlopfő került elő. Megfigyeléseink szerint az itteni épületeket elpusztító tűzvész után azokat újjáépítették. Az eddig feltárt maradványok egy nagyobb épületkomplexum részletei, amelyek a jelenlegi északi külső várfal vonaláig terjednek. A Püspökvár északnyugati felében tártuk fel az oklevelekből ismert 1217-ben 6 alapított Keresztelő Szt. János társaskáptalan kápolnáját. A kápolna helyét Haüy 1687. 1 évi térképe (1. kép) is jelzi, valamint Hermang 1754. 8 évi helyszínrajzán is megtaláljuk maradványainak alaprajzi jelölését. A kápolna maradványait a ráépült XVIII. századi udvarmesteri ház őrizte meg. A feltárás eredményeként a kápolna két félköríves apszisú románkori szenté­lyét, valamint a hajó alaprajzát ismerhettük meg. A hajóhoz északon káptalante­rem csatlakozik. A kápolna a második románkori építési periódusban nyugati to­ronnyal bővül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom