Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Gerőné Sándor Mária: Középkori várostörténeti kutatások újabb eredményei Pécsett

Középkori várostörténeti kutatások újabb eredményei Pécsett GERŐNÉ SÁNDOR MÁRIA A város településtörténetének igen jelentős római előzményei

1 voltak. Az egykori város Sopianae és a középkori Quinqueecclesiae területe azonban csak részben fedték egymást A pécsi Püspökvár az egykori Sopianae ókeresztény temetőjének északnyugati sarkára települt. Az ókeresztény temetőkápolnák egy része a középkori Püspökvár területén volt. A székesegyháztól északra fekvő területen azonban rómaikori településre utaló maradványok nem kerültek elő. A XI-XII. századi településmagot az 1009-ben Szt. Péter tiszteletére alapított püspökség

2 jelenti a székesegyházzal és a hozzátartozó épületekkel.

3 Míg eddig a Püspökvár XII. századi épületeiből eddig csak a székesegyházat ismertük, amely a magyar románkori építészet egyik művészeti központja volt, addig a Püspökvár további románkori épületeire csak az oklevelek alapján, illetve a Képes Krónikából

4 következtethetünk. A krónika kiemeli a székesegyház 1067-es égésével kapcsolatban, hogy a vele összekapcsolt paloták és egyéb épületek egyszerre lángbaborultak. „Az egész egyházat mind a palotákat és a többi épületeket és mind azt, ami hozzátartozott e szörnyű tűzvész mindent elemésztett..." A székesegyház északi oldala és a belső várfal között néhány éve folyó ásatások

11 hozták felszínre a Püspökvár románkori épületeinek azokat a maradványait, amelyeket a Képes Krónikában említettekkel hozhatunk kapcsolatba. Az összefüggéseiben még teljes mértékben nem tisztázott épületrészletck közül a legjelentősebb egy nagyobb, négyzet alaprajzú helyiség, amelynek déli bejáratánál egy igen finoman faragott, a XII. századra meghatározható románkori oszlopfő került elő. Megfigyeléseink szerint az itteni épületeket elpusztító tűzvész után azokat újjáépítették. Az eddig feltárt maradványok egy nagyobb épületkomplexum részletei, amelyek a jelenlegi északi külső várfal vonaláig terjednek. A Püspökvár északnyugati felében tártuk fel az oklevelekből ismert 1217-ben

6 alapított Keresztelő Szt. János társaskáptalan kápolnáját. A kápolna helyét Haüy 1687.

1 évi térképe (1. kép) is jelzi, valamint Hermang 1754.

8 évi helyszínrajzán is megtaláljuk maradványainak alaprajzi jelölését. A kápolna maradványait a ráépült XVIII. századi udvarmesteri ház őrizte meg. A feltárás eredményeként a kápolna két félköríves apszisú románkori szentélyét, valamint a hajó alaprajzát ismerhettük meg. A hajóhoz északon káptalanterem csatlakozik. A kápolna a második románkori építési periódusban nyugati toronnyal bővül.