Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Deák Klára: A maconkai falképek restaurálása

A maconkai falképek restaurálása DEÁK KLÁRA M ióta 1972-ben befejeztük a maconkai falképek helyreállítását, tervezzük és bíztatjuk egymást Lente István kollégámmal, hogy írjunk erről a munkáról, próbáljuk megfogalmazni mi is volt a célunk, mely felé munkánkkal haladtunk, és ezt a célt hogyan fejezi ki a mai látvány. Két jelentős középkori falképhelyreállítás volt mögöttünk: Csempeszkopács és Velemér. Az előttünk járó generáció, Móré Miklós és Varga Dezső, római tanulmányaik után, a táblaképek restaurálásában megvalósították a modern, etikailag mérlegelt, technikailag didaktikus művészi interpretáció elveit. A „Strattegio" - a vonalkákkal felhordott, optikai színbontáson alapuló retus segítségével Móré Miklós rekonstruálta a Szépművészeti Múzeum Bacciaca képét. Ez az egyedülálló, következetesen végigvitt, tudatos vállalás, az első olyan teljesítmény Magyarországon, mely nem festői babérokban kíván vetekedni a mű egykori alkotójával, hanem az interpretáló művész alázatával kívánja szolgálni egy elveszett szellemi üzenet újra megszólalását. Ma már tudjuk, hogy Entz Géza elképzelése, akarata, szándéka ösztönzött minket, hogy ezt az új restaurátori szemléletet a falképhelyreállítás területére is átvigyük. Nem rendelte meg, nem magyarázta el, csak egyengette azt az utat, melyen szándékunkban állt elindulni és szinte észre sem vettük, már haladtunk. Ezen a tudatosan választott úton haladva el kellett jutnunk Maconkához. Munkánk próbája kívánt lenni, eddig elért eredményeink, művészi felfogásunk intellektuális bázisa. A négy hónapig tartó munka minden fázisában komoly stúdiumok mellett dolgoztunk, folyamatosan tudatos szinten tartottunk minden lépést és nem hagytunk helyet rögtönzéseknek, esztétikai játékoknak. Kerestük hogyan ad választ a restaurátor a hitelesség kérdéseire az emlék minden rétegében: a művészet mint szellemi üzenet, mint kultikus díszlet, a falfestmény mint történelmi lenyomat, a felület mint az épület része, modern helyreállítás interieurjének kompozíció eleme, stb. Tudatosan kerestük a kérdéseket és a választ, majd az elméleti elképzelések technikai eszközeit. Ez az írás csupán annyit akar elmondani, hogyan láttuk akkor, 20 éve a maconkai falképeket: Orosz László maconkai születésű festőművész talált rá a szentély zárófalán a középkori falkép felületére. A kibomló kép „Vir dolorum" ábrázolás volt, mely messze mutató művészettörténeti összefüggésekre utalt. 1971-ben kaptuk a feladatot a feltárásra, restaurálásra. A nag)' reményekkel megkezdett munka határai hamarosan kirajzolódtak: összefüggő ikonográfiái program csak a záró falon maradt, másutt töredékek, a hajóban semmi, a diadalíven korábbi, megkopott, jóformán szinopiában megmaradt ábrázolás. A pusztu-