Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Valter Ilona: A pásztói román kori timpanon

A heilsbronni (Franciaország) monostortemplom déli elő- vagy mellékkarzatá­nak 1200 körüli bélletes, oszlopos kapujának timpanonját 1400 körül megújítot­ták, Gergely mise ábrázolással. 34 Az ebrachi (Franciaország) templom déli keresztházának XIII. század első fel­ébe tehető kapujában az 1400 körül megújított timpanonban trónon ülő Isten anyát látunk. 33 A riddagshauseni ciszterci templom nyugati kapujának ívébe egy koronás Ma­donna figurát helyeztek 1270 körül. 36 Több ciszterci női monostortemplom XIII. század első feléből származó késő­román - koragót kaputimpanonjában van figurális ábrázolás, például: Roda (ma Stadtroda-Thüringia, Németország) Madonna a kis Jézussal, és az egyik legjelen­tősebb spanyol női ciszterci monostortemplom, a Vallbona de la Monjasi kapujá­nak timpanonjában látunk koronás Madonnát a gyermek Jézussal, két oldalt an­gyalokkal körülvéve. 37 Témánk szempontjából a legfontosabb a csehországi Tisnov ciszterci női mo­nostortemplomának nyugati kapuja. Gazdag, áttört növényi ornamentikával díszes, csúcsíves bélletes kapujának át­tört indadíszeit már kapcsolatba hoztuk a pásztói timpanon hengeres ívzáró kere­tével rokon ipolysági nyugati kapu mintakincsével. A kapubélletben a 12 apostol nagyméretű szobra áll az oszlopfők alatt, a timpanonban mandorlában ülő, jobb kezét áldásra emelő, bal kezében könyvet tartó Krisztust látunk. A mandorlát evangélista jelképek veszik körül, Krisztus előtt térdelve hasal a monostort alapító királyi pár, kezükben a templom modelljével, mögöttük két Közbenjáró álló alak áll. A monostort egyébként Konstancia királynő, Premysl Ottokár felesége alapí­totta 1233-ban. 38 Mint látjuk, a Szent Bernáti elvek a XIII. század elejére sokat veszítettek szigo­rúságukból és a ciszterci férfi, de főleg a női monostorokban megjelentek a figu­rális ábrázolások. A figurális téma tehát nem zárja ki azt, hogy a pásztói Áldó Krisztust ábrázoló timpanont a ciszterci monostor nyugati kapujának ívmezejébe képzeljük. Kérdés, hogyan került az iskolamesteri ház XVI. század végén készült támpillérének ala­pozásába. Ez csak úgy képzelhető el, hogy a már említett 1551-es tűzvésznél, ami­kor a ciszterci monostor is minden bizonnyal leégett, a nyugati kapu is megrongá­lódhatott. A törött timpanon, mint nagyméretű kő, kitűnően felhasználható volt a támpillér alapozásába. A ciszterci monostor ekkor már lakatlan volt, a szerzete­sek a mohácsi csata után, 1526-ban elmenekültek. A timpanon restaurálását Rákos Péter végezte és azt a plébániatemplom északi oldala mellett feltárt és helyreállított hatszögű XIII. századi kápolna alsó szintjén kialakított kőtárba helyeztük el. JEGYZETEK 1. Békefi Rémig, A pásztói apátság története. Bp. 1898. I. 92. 2. A romkert és a gótikus ház helyreállítási terveit Harsányiné Vladár Ágnes készítette. 3. E. Gall, Die gotische Baukunst in Frankreich und Deutschland. Teil I. Die Vorstufen in Nordfrankreich von der Mitte des elften bis gegen Ende des zwölften Jahrhunderts. Leipzig 1925.

Next

/
Oldalképek
Tartalom