Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Schőnerné Pusztai Ilona – D. Mezey Alice: A bajnai Sándor-Metternich kastély

télyban feltárt barokk falképek is bizonyítékul szolgálnak arra, hogy kastélyaink, kúriáink szerves része volt az igényes belső kifestés, a korszellemet idéző enteriőr. Minden kastélyhelyreállítás, mely ezeknek a rejtett értékeknek a feltárása nélkül készül, nemcsak az illető épületről alkot hamis képet, a magyarországi művé­szetek története is pótolhatatlan információkkal, adatokkal lesz szegényebb, sőt valótlan következtetések levonásának veszélyét is magában hordozza. A szakér­telemmel végzett kutatás nélküli helyreállítások alkalmával okozott kár pedig egyenértékű egy-egy levéltári egység elpusztításának vétkével. D. M. A. A kastély 1945 utáni helyzete és a művemlékvédelem helyreállítási kísérletei A bajnai kastély 1945-ig volt a Metternich-Sándor család tulajdonában. Közvetle­nül a háborút követő időkben berendezését széthordták és elkezdődött az épület állapotának romlása és rombolása. A főépületben gépállomás működött, később a helyi TSz alakított ki irodákat és raktárakat, a földszintes melléképületekben komfort nélküli lakásokat helyeztek el. Az épületeket - vonatkozik ez elsősorban a kastély legértékesebb, emeletes szárnyára - addig használták, amíg tetőzete tönkrement és beázott födéméi életveszélyesekké váltak. Ekkor kiürítették, így a használaton kívüli épület pusztulása felgyorsult. Az 1970-es évek elején az OMF akkori, e területen dolgozó munkatársainak fá­radságos munkája nyomán csillant fel először a remény az épület megmentésére és méltó hasznosítására. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, a kastély kezelője elhatározta, hogy az OMF közreműködésével vendégházként helyreállítja a kas­télyt. A felújítási munkák el is kezdődtek. A VATI-ban 1971-ben Hulyák Anna épí­tész terveket készített a központi épület fafödéméinek cseréjére és új tető építésé­re. A kivitelezési munkát az OMF Visegrádi Építésvezetősége végezte. Ezzel egyi­dőben Illés János és Szentesi Róza festőrestaurátorok megbízást kaptak a mennye­zeti freskók és stukkók szakszerű levételére. A munkák több évig folytak. A köz­ponti díszterem kivételével a fafödémek helyére ú.n. „Bohn" rendszerű téglabeté­tes födémek kerültek, a nagyterem fafödémét felülről megerősítették. A lebontott tető mintájára elkészült az új fedélszék és vörösréz tetőfedés. A főépületet koroná­5. kép A kastély díszudvar felőli homlokzata, II. világháború utáni állapot

Next

/
Oldalképek
Tartalom