Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Schőnerné Pusztai Ilona – D. Mezey Alice: A bajnai Sándor-Metternich kastély

A bajnai Sándor-Metternich kastély SCHÖNERNÉ PUSZTAI ILONA - D. MEZEY ALICE Az elmúlt 45 évben a magyar műemlékek egyetlen kategóriája sem szenvedett annyit, mint kastélyaink. Köztudott, hog}' ezek a több évszázad folyamán készült, rangos épületek - amelyek minden korban országunk vezető rétegének anyagi tehetősségét és ízléskultúráját reprezentálták - a második világháború után tulajdonosaikat elveszítették. Mivel az új hatalmi ideológia a kastélyok urait válogatás nélkül ellenségnek tekintette, ingó és ingatlan birtokaik nagyrészt közprédává váltak, tekintet nélkül valós értékükre és arra a nemzeti értékre, melyet az egész országnak jelentettek. Szinte érthetetlen, mennyi kincs mehetett veszendőbe egy olyan korszakban, amely hivatalosan törvénnyel védte az ország műemlékeit. Ügy tűnt, hogy' a korábbi rendszerek „kizsákmányoltjai" csak úgy gyógyíthattak meg sérelmeiket, ha az „urak" helyett parkjaikon, épületeiken, tárgyaikon álltak bossziit. Mit tehettek ilyen körülmények között a szakemberek, akik reálisan látták a kastélyok helyzetét? Mit tehetnek ma, szegényen, a pusztulás küszöbén? E kérdésekre keressük a választ a bajnai kastélyban folyó munkák kapcsán. Sch. P. I. A kutatás eredményeinek, tanulságainak és további feladatainak vázlata A bajnai Sándor-Metternich kastélyt, a magyarországi klasszicista kastélyépítészet egyik jelentős alkotását, Hild József, Pest nagy építészének műveként ismertük. A középrizalit árkádokra emelt hatalmas klasszicista oszlopai, a tömegből kiemelkedő középrész, továbbá a déli szárny elé épített pálmaház és üvegház, az orangerie teszik jellegzetessé a kastélyegyüttest, melyhez hozzátartozik a magyarországi klasszicista építészet egyik legkorábbi alkotása, az 1802-ben épült istálló is. Ismert volt az előcsarnok és a két emeleti díszterem, az úgynevezett római és etruszk terem klasszicista kifestésé, valamint az, hogy a szabadságharcot megelőző idők, a reformkor, elsősorban lovas bravúrjai által híres sőt hírhedt alakja, Sándor Móric gróf 1834-ben a család régi kastélyát átépíttette. A monumentálisan ható építészeti alkotást számos, finoman megformált részlet teszi még elegánsabbá; kívülről az erkélyek, folyosók, és kapuk vasrácsai, és a már csak nyomaiban meglévő, angol módra nyíló nagyméretű szemes üvegfalak, belülről a különféle színű, de egységesen halvány árnyalatban tartott termek és szobák enteriőrjei. Az eddig ismert, egységes klasszicista műemlékről alkotott képünk az 1986. évi,