Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Román András: A történeti városok nemzetközi kartájának története és tanítása

maira és történeti városnegyedeire - beleértve természeti vag)' épített környezetüket is -, amelyek dokumentálják történelmünket, őrzik a városi civilizáció hagyományos és sajátos értékeit, mégis súlyosan fenyegeti őket a fizikai leromlás, értékeik elvesztése, akár a lebontás is. Mindez - függetlenül a különböző társadalmi formációktól - az iparosítással együttjáró urbanizáció mind általánosabb következménye. A Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) szembenézve e drámai kihívással, kulturális, gazdasági, társadalmi értékeinek jóvátehetetlen pusztulásának veszélyével, összeállította a „Történeti Városok Védelmének Nemzetközi Kartáját", az 1964. évi Velencei Karta - a „Műemlékek és Történeti Együttesek Konzerválásának és Restaurálásának Nemzetközi Kartája" - kiegészítéseképp, melyben meghatározza a történeti városok jellegzetességeinek megőrzését szolgáló módszereket és eszközöket. Mindezzel az egyén és a társadalom életének harmóniáját kívánja szolgálni - hiszen ezekben testestül meg az emberiség emlékezete, - biztosítva az akár csekélyebb - értékek fennmaradását is. Az UNESCO-nak ,A történeü és hagyományos együttesek védelméről s napjainak életében betöltött szerepéről" szóló 1976-os varsói-nairobi konvenciójával és más nemzetközi okmányokkal megegyező módon, a történeti városok megőrzését tartjuk védelmük, konzerválásuk és restaurálásuk szükséges mércéjének, az egységes fejlődés és a mai élethez történő harmonikus illeszkedés kifejeződésének. Elvek és célok 1. A történeti városok és városnegyedek védelme csak akkor lehet hatékony, ha a mindenkori gazdasági-társadalmi fejlesztés szerves részévé válik, ha a regionális és városrendezési tervezés minden szintjén számolnak vele. 2. A város történeti jellegének védendő értékeit az anyagi és szellemi elemek összessége alkotja, kiváltképpen: a) a telkekből és az utcahálózatokból adódó városszövet, b) a város különböző területeinek: a beépített, üres és a zöldterületeknek kölcsönös viszonya, c) az épületek külső és belső formája, megjelenése, ahogyan azt a szerkezetek, tömegek, stílusjegyek, formák, anyagok, színek és díszítések kifejezik, d) a város kölcsönhatása természetes és művi környezetével, e) a város hivatásának - történelme során szerzett - ismertetőjegyei. Ezen értékek bármilyen sérelme a történeti városok hitelességét ásná alá. 3. A megőrzés csak akkor lehet sikeres, ha az egész város lakossága részt vesz és közreműködik benne, ezért minden eszközzel erre kell ösztönözni, és felkelteni a nemzedékek felelősségtudatát. Soha nem szabad szem elől téveszteni, hogy a történeti városok és városnegyedek megőrzése elsősorban lakóikra tartozik. 4. A történeit város vag)

7 városnegyed védelmét mindenkor a megfontoltság, érzékenység és pontosság jellemezte. Kerülni kell mindenféle dogmatizmust és minden lehetséges eset, valamennyi sajátos változatával számolni kell. Módszerek és eszközök 5. A történeti városok és városnegyedek védelmi munkáinak tervei multidiszciplináris vizsgálatok előzzék meg.