Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Marosi Ernő: Barátságos arcok. Néhány középkori fej értelmezéséhez és értelmezés módszeréhez
trifórium-beli büsztje egy hajfürtjének összevetését a lósörény darabkájával vagy a cseh királyi címer sisakdíszéhez tartozó hársfalevél párhuzamát a Szent Györgyszobor talapzatának növényi motívumaival. 34 Az eljárás stíluskritikai értelemben is illegitim. A szemöldök és a homlok alakítása a kifejezés egyik alapvető fiziognómiai eszköze. Élnek vele a reimsi maszkokon is; az összevont szemöldök jellemezheti mint Messerschmidtnél - a „nemeslelkűt" (DerEdelmuthige), a „gondterheltet" (Der Bekümmerte), a „hadvezért" (Der Feldherr), 35 Ezek azok a jelentéskörök, amelyekben a motívum a középkori ábrázolásokon, mind a szobrászatban, mind a festészetben, megjelenik. A Szent György sárkányküzdelméhez hasonló szituációkban gyakori például a sárkányölő vagy lélekmérlegelő Szent Mihály arckifejezéseként. 36 Ilyen értelemben válhattak a reimsi konzolok karakterfejei a barátságtalan, „kötekedő" naumburgi lovagok mintáivá. Közöttük egy állatfej, oroszlánt ábrázoló konzol is előfordul: arcvonásai megfelelnek az oroszlánfej Villard de Honnecourt-nál is szereplő formulájának. 37 Az állatok királyának kifejezése a középkori fiziognómia kitüntetett esete: többek között a (pseudo) arisztetelészi királytükör, a Magyarországon is jól ismert Secretum Secretorum terjeszti népszerűségét. 38 Az emberi arckifejezés típusainak és a karakterstúdiumoknak állattípusokkal való analógiájára támaszkodó, Giambattista della Porta, Rubens, Le Brun karakterológiai rendszerein keresztül Laveterig illetve Goethe evolúciós tanaiig vezető hagyomány teremti meg a kapcsolatot a középkori fiziognómiai érdeklődés és a modern műleírás, illetve interpretáció módszerei között. 39 Szent György arkangyali arca az oroszlánként küzdés kifejezésével jelenik meg a kolozsvári testvérek prágai szobrán. Innen ered rokonsága a - véleményünk szerint a testvérpár művészetével sem, korával sem összeegyeztethető stílusú - Szent László-fejereklyetartóval, amely szintén a Secretum Secretorum uralkodói ideálját jeleníti meg. Ezt az eszményt elevenen tarthatta a legenda phisionomia leonis kifejezése, László uralkodói arculatának legszebb leírása is. 40 JEGYZETEK 1. Seymour, Ch.Jr.: Sculpture in Italy 1300 to 1500, Harmondsworth 1966. 172. skk. V.o.: Pope-Hen nessy, J.: Italian Renaissance Sculpture, London 1958. 39. 2. V.o.: Jantzen, H.: Giotto und der gotische Stil (1940), id.: uö. Über den gotischen Kirchenraum und andere Aufsätze, Berlin 1951. 35 skk. - A kérdés újabb tárgyalása, bibliográfiájának áttekintése: Schmidt, G.: Giotto und die gotische Skulptur. Neue Überlegungen zu einem altan Thema. Römische historische Mitteilungen 21. Heft, Rom-Wien 1979. 127. skk. - a sourire de Reims hatásáról már Assisiban, a felső templom falképein: uo. 139. 3. Baxandall, M.: Painting and Experience in Fifteenth Century Italy, OxfordLondon-New York 1972; gratioso: 128. skk. 4. Vasari, G.: Le vite de' più eccelelenti pittori scultori ed architettori, ed. G. Milanesi, Firenze 1878. 1.369, III. 364 (teste di femina on bell'arie ed acconciature di capelli, quali, per la sua bellezza, Lionardo de Vinci sempre imito): uo. 366. 5. A karakterfejekről alapvető, klasszikus elemzés: Kris, E.: Die Charakterköpfe des Franz Xaver Messerschmidt. Versuch einer historischen und psychologischen Deutung, Jahr-buch der Kunsthistorischen Sammlungen in Wien N.F.Bd.VI (1932) 168. skk, Maliková, M.: Die Porträtplastik von Franz Xa-