Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Marosi Ernő: Barátságos arcok. Néhány középkori fej értelmezéséhez és értelmezés módszeréhez
kolozsvári testvérpár művészettörténeti helyzetének megállapítása szempontjából is jelentősnek tekinthetjük - mindenesetre olyan indiciumok alapján, amelyek ilyen kapcsolatok megállapítására alkalmasak. Az arkangyal-ikonográfiában gyökerező arctípus követésében és átformálásában a prágai Szent György-szobor nem állt teljesen egyedül. Ez a fiziognómiai típus szerepel még a korai quattrocento szobrászatának „antikizáló" formakészletében is. Egyik kétségtelen leszármazottja Donatello ifjúkori márvány Dávid-szobrának (Firenze, Museo Nazionale) koszorúval övezett feje. Erről a szoborról legutóbb Manfred Wundram mutatta ki, hog)' nem lehet azonos azzal a Dávid-figurával, amelyet a firenzei dómkórus spronija számára rendeltek meg 1408-ban, Nanni di Banco Izaiás-prófétafigurájával együtt, hanem inkább az a szobor lehet, amelyért Donatello 1412-ben, a János evangélista ülő szobráért járó pénzzel együtt vett fel egy összeget. A márvány Dávid problematikája nem sokkal később az Orsanmichele Szent György-figurájában tér vissza magasabb szinten; a Szent Györgyfigura fejtípusa is a márvány Dávid típusának tovább-fejlesztése. 22 Megtalálható azonban ez a fejtípus Nanni di Banco szobrászatában is, mégpedig az antikizáló törekvései csúcspontjának, az antik tógás szobor felújítására tett kezdeményezésnek tekintett egyik főművén, az Orsanmichele bronz Szent Fülöp-szobrán. A fej általános formája, a hajviselet, a profil vonalvezetése kétségtelenné teszik az orvietói Szent Mihállyal típusában rokon mintakép követését. Nanni bronzszobrainak stílustörténeti megítélésében uralkodik típusaiknak antik mintaképekre való visszavezetése. 23 Talán a nem antik tanulmányokból, hanem az antikizálás 14. század-végi firenzei hagyományából eredő fejtípus is alátámasztja ugyancsak Wundramnak a Fülöp-figura korábbi, feltehetőleg 1410-1412 közötti dátumára és Nanni korábbi munkáihoz fűződő szorosabb kapcsolataira vonatkozó véleményét. 24 Nanni di Banco esetében pontosan megnevezhető és írott forrásokkal datálható is az a korai munkája, a Porta della Mandorla archivoltjain - még atyjával, a minden bizonnyal építő vállalkozóként és építőanyag-szállítóként tekintélyt és vagyont szerző Antonio di Bancóval írta alá a szerződést 1407-ben 25 - amely egyaránt jelentős, antikizáló ornamentikája, figuratípusai és a bennünket itt érdeklő arctípust kéviselő angyal-félalakjai szempontjából. A Porta della Mandorla archivoltjain Nanni Niccoló di Pietro Lambertivel párhuzamosan dolgozott. O volt az a mester az előző generációból, aki a firenzei késői trecento-szobrászat típusait Nanni di Bancóhoz közvetíthette. 26 Mint az egyetlen azok közül, akik már a portál bélleteinek faragásában is részt vettek, neki juthatott a legnagyobb szerep olyan, végső soron a portál egységét is biztosító vonásoknak az újabb generációra való átörökítésében, amelyeket a vele együtt 1391-97 között a kapun dolgozó Jacopo di Piero Guidi, Piero di Giovanni Tedesco és Giovanni dAmbrogio együttműködésében alakítottak ki. Ez együttműködés részleteinek, stílus- és forráskritikai rejtvényeinek megfejtése még sokáig fogja foglalkoztatni a firenzei reneszánsz közvetlen előzményeivel foglalkozó kutatókat, s a megfejtés, mint eddig is, mindig függvénye lesz a reneszánszról, a quattrocento szobrászatában végbement fejlődésről alkotott elképzeléseknek. 27 Ez idő szerint a történeti kérdések a firenzei Opera del Duomo Annuntiatio-csoportjának attribuciós kérdéseiben sűrűsödnek. A Kaufmann nyomán Wundram által is javasolt és - különösen a kapu szárkövei egyes darabjainak attribúcióját lehetővé tevő forráskombinációkkal alátámasztott - attribúció Giovanni d Ambrogiónak valószínűleg a kapuzat tervezésében is jelentős szerepére mutat rá. 28 Az Annuntiaüo-csoport angyalfeje kétségtelenül a fejtegetéseink középpontjában álló típus egyik legszebb és legnemesebb kifejezésű példája. Kétségtelen, hog) 7 Giovanni legkorábbi, írott forrással 1383-ra datált munkájával, a Loggia dei Lanzit díszítő Prudentia-relieffel való összefüggése nem-
