Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Marosi Ernő: Barátságos arcok. Néhány középkori fej értelmezéséhez és értelmezés módszeréhez

11. kép Női fejtöredék Árpád-házi Szent Margit síremlékéről, a Margit-szigetről, Budapesti Történeti Múzeum gyalok ikonográfiájának fontos attribútuma, ott találjuk a középbizánci korszak számos festett ábrázolásán is a szalagok lebegő végeit. Itt elegendő az arcforma bizánci forrását is ideálisan képviselő legkomplexebb példára, a velencei San Marco kincstárában őrzött félalakos ikonra való utalás.

21 A prágai fej hátulnézetén az itt szabadon lebegő fürtök két oldalán felismerhetők a zsinórszerű homlokszalag végződései. A kapcsolat iránya az orvietói és a prágai fej között félreismerhetetlen: az előbbi ikonográfiái szempontból tökéletesen a helyén van, míg a prágai Szent György-fejnek az arkangyal-ikonográfiára emlékeztető vonásai kivételesek ebben az ábrázolási témában. Balogh Jolán megállapítását a prágai Szent György-szobor és az orvietói Szent Mihály-figura közötti olyan jellegű hasonlóságról, amely nemcsak a véletlen műve, hanem a két szobormű mesterei között valamilyen kapcsolat jele lehet, tehát a 12. kép Képpárhuzam Balogh Jolán (1934) nyomán: a) Prága, Szent György-szobor, profilnézet, b) Orvieto, székesegyház, homlokzat, Szent Mihály-szobor, a fej profilnézete