Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Marosi Ernő: Barátságos arcok. Néhány középkori fej értelmezéséhez és értelmezés módszeréhez
generációét közvetlenül megelőző stílus, a Muldenfaltenstil. Vitakérdés, vajon a Renaissance of the XÍIth Century eredeti, klasszicizáló változatában, Verduni Nikolaus nag)' ötvösműveinek stílusában-e, vagy a chartres-i kereszthajó-előcsarnokokéban, esetleg párizsias jelleggel. 11 Az ugyancsak Pilisszentkereszten, az apátság káptalantermében előkerült, lándzsás lovagi sírkő ábrázolása töredékes feliratában a decus comitum megjelölést viseli. Az ábrázolás az ideális lovagi mentalitás ugyanolyan megjelenítése, mint a chartresi hitvalló-portál szent lovagjai, György és Theodor, vagy ugyanott a kereszthajó üvegablakán a Clément de Metz családjából származó maréchal alakja. Ezeket a magyarországi emlékeket csak kis lépés (és kis idő) választja el a naumburgi donátorszobrok „stilizált viselkedésétől", mely Saurlánder elemzése szerint az udvari normák francia mintaképeihez éppúgy hasonlóvá teszi őket, mint a szobrászati stílus e normák ottani ábrázolásaihoz. 12 Naumburgban az udvari eredetű stílus a tartományúri hatalom kifejező eszközének bizonyult. Ebbe az irányba mutatott a magyar arisztokráciának nag)' hatalommal való felruházására tett kísérlet is, III. Béla óta, II. Andrásig, a királyi hatalom alapjaiig hatoló, novae institutionesnek jellemzett kormányzati reform során. Ennek támadt hatalmas ellenzéke az Aranybullához vezető mozgalmakban, s ez ellenzéki politikának, a birtokadományozások revíziójának vált vezéralakjává Béla ifjabb király. Úgy tűnik, a franciás jellegű udvari művészet visszaszorulása és egy egészen más jellegű, középeurópai kapcsolatokat mutató stílus előtérbe nyomulása az ő személyével s az általa képviselt törekvésekkel hozható kapcsolatba. 13 A budai Nagyboldogasszony-templom keménymészkő angyalfigura-töredéke, vélhetően egy Annuntiatio-csoport Gábriel-alakjának maradványa a legjelentősebb a 13. század kevés számú figurális emléke közül. 14 Arcán csak az ajkak ívelődnek mosolyra, az arcformák megőrzik kubikus zártságukat, tömbszerűségüket. Ilyen Reimsben, a nyugati középső kapu bélletében a József-mester arkangyalának párdarabjaként felhasznált, az együttesben az ,JEcce ancilla Domini" szerény visszafogottságát éppen megjelenítő, régebbi Mária, az ú.n. „amiensi csoport" egyik jellemző darabja. Valóban, megfelel az amiensi főhomlokzat déli bélletszobrainak. Azok a párizsi Mária-portál stílusában gyökereznek, s a stílus párizsi kapcsolatait más, szórványos, az udvari stílus előtti emlékek is képviselik: a St-Germainl'Auxerrois bélletfigurái s a Ste-Geneviéve trumeau-figurája 15 Ezeknek megkésett visszhangja a budai töredék; a maga nemében nem egyedül: rokonai Csehországból (Prága, Anezka-kolostor; Zvikov; Olomouc) ismeretesek; abból a körből, melynek budai rokonságát már Csemegi József a szoros dinasztikus-politikai kapcsolatokkal magyarázta. 1 ' 1 A jelek szerint (haván létjogosultsága a negatív művészettörténet-írásnak) a 13. századi udvari stílus kifejezőeszköztára közvetve jelent meg a magyar gótikus művészetben. A 14. századi faszobrászatban a derűs mosoly általános motívum: 13. századi gyökerei legnyilvánvalóbbak a pozsonyszőllősi Madonna-figurán. 17 A margitszigeti fehér márvány Szent Margit-síremlék töredékeinek eltérő datálása és stiláris besorolása körül kialakult vitában ugyancsak a „reimsi mosoly" közvetlenebb, még 13. századi átvételének vag)' itáliai közvetítésének elképzelése ütközött össze. Mára, Balogh Jolán nyomán, elfogadottnak tekinthető a töredékeknek Tino di Camaino nápolyi környezetéből való származtatása. 18 A középkori magyar szobrászat egy további, nehezen megoldható fiziognómiai kérdése fűződik a kolozsvári Márton és György prágai Szent György-szobrához. A kolozsvári testvérpár prágai Szent György-szobrára vonatkozó legszolidabb, a stíluskritika területén túlra ki nem terjedő megállapítást Balogh Jolán tette, a prágai Szent György fejének profilnézete, illetve az orvietói székesegyház nyugati