Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Mezősiné Kozák Éva: Adatok a dunaföldvári bencés apátságról

köthető a fent bemutatott két román kori díszes faragvány, a palmettás töredék, mely a XII. század derekára és a sárkányos oszlopfő a XII. század végéről XIII. század elejéről való. A templom szépen megmunkált, faragott kváderekből épült fel. Egy késői adat utal homlokzati tornyára is. Feltételezzük, hogy a jellegzetes XII. századi bencés típusú egyházak sorába tartozott (Eger, Pécs, Somogyvár, Kapornak, Győr, Garamszentbenedek, stb.).

47 A földvári anyagban a gótikus faragványok két átépítésre, esetleg bővítésre utalnak. Az apátság 1400 körül szerzi vissza ismét excemptióját, kiváltságait. így talán a XV. század első negyedében történhettek építkezések. A század közepére anyagi helyzete leromlott, commendatorok kezére került. Mátyás király ismét felkarolja az apátságot, és 1464-ben II. Pius megerősíti kiváltságait, és az apát már 1466-67ben pápai megbízatást is kap. Ebben az időben gondolunk egy nagyobb építkezésre, és talán ekkor történik az apátság megerősítése, várra való kiépítése. A kolostor erődítési falából a reneszánsz torony falára merőlegesen, de annak keleti síkjától nyugatra két méterre, egy észak-déli irányai 18 m hosszú kőfal maradvány jelzi az apátság védelmét szolgáló lezárását. A fal észak-keleti szögletéhez közel háromtámpilléres őrtorony került elő. A fal itt befordul derékszögben és nyugati irányban folytatódik (11 m). Lezárását nem ismerjük, de hozzá egy téglalapalaprajzú őrtorony csatlakozik.

48 A reneszánsz torony egy későbbi XVI. század tizes éveire tehető erősítés eredménye. (7. kép) Tolna megyében a XI. században I. Béla király által alapított szekszárdi bencés apátságot, javadalmas apátja Vitéz János esztergomi érsek a XV. század második felében fallal megerősítette. Szerencsésnek mondható, hogy 1726-ból és 1794-ből alaprajz és metszet is fennmaradt, az építkezéseket ezek jól mutatják. A metszetfalon a lőréses pártázott erődfalat is feltüntették. A falat körben árok övezte.

49 A megerősítés módja nagyon hasonló a Dunaföldváron végzett munkákhoz. A XV-XVI. században az egyházi épületeket több helyen védművekkel látják el, mivel a török fenyegető erővel hat a környező népek területeire. Szép példája ennek a szász erődtemplomok a délvidéken, ahol a XV. században, majd a Jagellókorban épülnek ki erődítéseik.

59 A nagyvárosok után a mezővárosok, falvak templomait is megerősítik (Pázsmár, XV. sz.), Szászhermány (XV-XVI. sz.), Homoród (XV. sz..), Nagysink (1522), stb. A dunaföldvári bencés apátságról jelenleg csak figyelmet felkeltő adatokat sikerült közreadni. A Várdombot a Templomheggyel együtt védett területnek kell tekinteni, és minden itt végzett építkező munkára oda kell figyelni. Talán a jövőben eddigi szerény ismereteink az apátságról további adatokkal bővülhetnek. JEGYZETEK 1. Wosinszky M., Tolna vármegye az őskortól a honfoglaláskorig. Bp, 1986. 21.-Szelle Zs., Duna-Földvár régi emlékei. A.K XVII. Bp. 1984. 2. Wosinszky M., i.m.: 619-758.- Marsigli olasz hadmérnök, aki az 1686. évi felszabadító seregben szolgált. Dunaföldvár és Dunapentele castrumja közötti területen 9 őrtornyot látott 1726-ban, és ezekről a romokról rajzot készített. Marsigli: Danubius pannonico mysicus. (Amsterdam 1726) II.5. Visy Zs., Elpusztult római erődök. Műemlékvédelem, XXI. 1977. 1. 3. DanielikJ., Emlékkönyv. Pest, 1952. 348. 4. Ortvay T, Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején. Bp. 1871. I. 219-220. 5. Dunafóldvárról fontosabb munkák: Cziráky Gy., Tolna vármegyei Dunaföldvár múlt-