Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Mezősiné Kozák Éva: Adatok a dunaföldvári bencés apátságról

A hódoltság-kori várról és városról jól használható anyagot adnak 1663-ból Evlia Cselebi török utazó leírása és Ottendorf Henrik bécsi hadmérnök rajza és feljegyzései. Evlia Cselebi Belgrádból Budára utazott és a fontos hadi úton haladva színes leírást adott a Duna menti erődítményekről és településekről. Földvárról a következőket írja: „Ennek vára is a folyó partján igen magas hegyen fekvő, nagyon erős és szép vár. A Duna mentén ennél erősebb palánka nincs. Köröskörül háromszoros tömésfal építkezésű palánka ez, melyet két igen mély árok vesz körül. Két helyen nagyon erős fakapuja van...A vár négy szögletén lévő igen erős tornyokban sáhi és zarbuzan ágyúk vannak.

22 Benn a várban deszkazsindelyes ház és egy templomból átalakított Szulejmán khán dzsámi van. E dzsámival összefüggően az ég csúcsáig emelkedő, négyszögletes, erős építkezésű szép torony van, mely kilátáshely lévén, onnan az összes síkságok és víztócsák partjai három konak távolságra látszanak. Egészen a csúcsán négy darab kitűnő ágyú van, sőt azon felül e tornyon van még Szulejmán khán dzsámijának magas deszkamináretje is. E toronyban őrzik a parancsnoknak és kétszáz várkatonának értékes tárgyait." A külvárosról azt írja: „...középen főúttal bíró város és állomáshely ez. Van összesen kétszáz laposfedelű alacsony háza, továbbá kertjei egészséges vizű kútjai és dzsámija, mely ezelőtt művészi templom volt."

23 Jól kiegészíti a leírást Ottendorf Henrik képes útinaplója 1666-ból, melyet Montecuccoli számára készített.

24 Sok mindent megfigyelt útja során. A dunaíöldvári várról készített rajzán feltüntette a régi tornyot és tetején látható a félhold, ezen a tornyon állt a deszkamináret. Sajnos a templomból átalakított dzsámit nem látjuk, pedig egyértelmű, hogy ez lehetett az apátsági templom. A városban említett művészi templom nyilván az, amely a plébániai funkciókat töltötte be. A XVII. században a kinevezett apátok jórészt nem tartózkodtak a városban, magasabb méltóságot viseltek, akiket a még mindig jól javadalmazó apátsággal jutalmaztak, így pl. Pohronczi Szelepcsényi György esztergomi nagyprépost, Sebestyén András pozsonyi kanonok. Buda visszafoglalása után 1686. szeptember 6-20-a között több más Duna melletti helységgel együtt Dunaföldvár is felszabadult a török uralom alól. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a régi középkori torony és környezete hadi szempontbé)l még megfelelő lehetett. A bécsiek és a velük harcoló rácok a várban tartózkodtak, melyek bevételére Rákóczi Ferenc 1705-ben Esterházy Dániel grófot és Vak Bottyánt jelölte ki. A kurucok 1705. június 4-én a várost és várat körűizárták, még június 6-án a vári őrség a felső sáncba vonult, a rácok a Duna felől álló falak mögé húzódtak és állataikat a sáncoldalban legeltették. A kurucok június 9-én a vár három sánca közül kettőt elfoglaltak. Később Vak Bottyán a dunántúli terület parancsnoka embereit a Dunán az Alsó-révbe átszállította, és hajdúival a sáncokat végleg bevette. November 4-én elfoglalta a várat.

25 Számunkra érdekes a kőfalak említése és a három sánc közlése, ezeket az erődített apátságra vonatkozó adatként kezelhetjük. A kuruc harcok befejezésével a vár hadi szerepe is lezárult. Az apátságot 1707. július 20-án Mednyánszky László esztergomi kanonok kapta meg, aki a harcok során elnéptelenedett várost betelepítette és plébániát szervezett. A plébánia templomot Szent Ilona tiszteletére szentelték, (1725) és körülötte temetkeztek is, az odatemetkezést csak 1783-ban kezdték szigorítani. Érdekes, hogy a plébániát az esztergomi egyházmegyéhez csatolták, és 1775-ig élvezte a régi kiváltságokat.

26 Mednyánszky László halála (1733) után III. Károly király, József darmstadti her-