Déry Attila: Budapest eklektikus épületszobrászata (Művészettörténet - műemlékvédelem 1 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1991)

Szobrászok - Oppenheimer Ignác

V. Alkotmány u. 18. 1895-1896 Négyemeletes eklektikus bérház. Az udvari - kőbábos korláttal ellátott - kút-építményt átépítették, az első emeleti télikertet ismeretlen időpontban bontották le. építtető: Bródy Zsigmond építész: Quittner Zsigmond építőmesten Wellisch Sándor és Gyula kőfaragó: Ney Ede, Cava Romana (karsztmárvány) műlakatos: Jungfer Gyula színesüvegezés: Róth Miksa stukkó: Gratz Gottlieb mozaikkészítő: Depóid Luigi Ornamentális szobrászati díszek; a harmadik emeleten a második emeleti övpárkányra 23 támaszkodó, ión jellegű fejezetekkel ellátott herma pillérsor. IX, Üllői u 33/37. Magyar Iparművészeti Múzeum 1891-1896 Kétemeletes, szecessziós, monumentális kupolás múzeumi épület. építtető: Vallás és Közokt. Min. építész: Lechner Ödön (Pártos Gyulával) építőmester: Wellisch Sándor és Gyula pirogránit: Zsolnay Vilmos Négy monumentális homlokzati szobor, a kupola indítását körítő erősen csipkézett párkány, homlokzati oldali sarkain; magyarruhás, zekés álló alakok. Szecessziós Lechner stílusához illő építészeti tagozatok a homlokzatokon.

24 V. Aulich u 3. 1901 Négyemeletes, szecessziós jellegű bérház. építtető: Walkó Lajos építész: Kőrösy Albert Az ornamentális szobordíszeket Oppenheimer, Rintel (Maróti) Gézával együtt készítette.

25 Oppenheimer Ignác - kisszámú önálló szobra és ornamentális épületdíszítő faragott elemei alapján -, technikailag képzettnek tekinthető szobrász. Mint vállalkozó, korának egyik legfoglalkoztatottabb mestere. Azokat a feladatokat vállalta el, amelyekre a tömegárut gyártó kőfaragók, - Kauser Jakab, Ney Ede, Seal ma nini... - már nem vállalkoztak, de amelyek egy művész-egzisztenciájú szobrász számára még nem voltak vonzóak. Viszonylag kevés figurális műve ismert. Alakos szobrainak jellegzetessége a laza, „elengedett" testtartás, a kortárs szobrászok, iskolázottságuktól függő „beállításaival" szemben. E modorossággal talán a korrekt, „szerkezetes" testfelépítés problémáit igyekezett megkerülni. Kezdetben következetesen neoreneszánsz jellegű tagozatokat készített. Ez meghatározta megbízói körét is; Voita, Skalnitzky, Koch, Gottgeb, Freund, Kolbenheyer, Hubert és Móry. Az 1890-es években alkalmazkodott a neobarokk szellemű eklektika építészeinek ízléséhez; dúsan díszített monumentális tagozatok, gyümölcskosarak, csigavonal-