Déry Attila: Budapest eklektikus épületszobrászata (Művészettörténet - műemlékvédelem 1 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1991)
Szobrászok - Mayer Ede
PARLAMENT Mayer műve a dunaparti főhomlokzat déli (képviselőházi) oldalán V. László és Rudolf; a déli (képviselőházi) bejárat feletti baldachinon I. Ferenc és V. Ferdinánd; a keleti oldali főbejárat felett Nagy Lajos; a kupolacsarnokban Könyves Kálmán és II. Lipót; a képviselőházi ülésteremben a Dicsőség, az Egyetértés és a Bölcsesség; a képviselőházi társalgóban a Vasút, Építészet, Szobrászat, Festészet (hármas csoportok); a főrendiházi társalgóban a Halászat (hármas csoport); a képviselőházi keleti oldali folyosóján az Üvegiparos és Szűcs; a főrendiház nyugati oldali folyosóján a Levente szobra. (Medvey pontatlan a szobrok felsorolásakor!) 16 BAZILIKA Mayer műve - Brestyánszky Bélával - az északi torony Nagy Szent Gergely és Szent Ambrus, a déli torony Szent Jeromos és Szent Ágoston szobra, valamint a kupoladob monumentális fülkéiben az evangélisták ülő alakjai - valamennyi Feszler Leó mintái után. (Ybl Ervin nem zárja ki, hogy egyik evangélista szobrát esetleg Feszler beavatkozása nélkül alkották.) Ugyancsak Mayer Ede alkotása a szentély öt domborműve - „Szent István király Koppány legyőzésére indul", „Asztrik püspök megérkezik Rómából", a „Szentkorona apoteózisa", „Pannonhalma alapítása", „Szent István intelmei fiához" -, a kupoladob belsejének fülkéiben elhelyezett négy allegorikus szoboralak - Bölcsesség, Bátorság, Igazságosság, Lelkierő -, valamint a mellékkápolnák külső ívpárkányain a lelkiélet erényeit megjelenítő allegorikus férfi és nőalak párok. 17 KIRÁLYI-PALOTA Mayer, Ybl Ervin szerint a krisztinavárosi szárny középrizalitjának felső erkélyére állított, magyar Szent Korona országait allegorizáló szobrok közül Horvátország és Szlavónia alakját faragta. Ugyanő készítette az egykori „D" épület oromablaka melletti * 18 négy allegorikus alak közül a Duna és a Száva szobrát. SZENT VERONIKA KÁPOLNA Kápolna előtti szobor - Keresztfán függő Krisztus, lábánál János tanítvánnyal, Máriával és Magdolnával -, Brestyánszky Béla és Mayer Ede alkotása. 19 VIII. Baross u. 23-25. II. sz Szülészeti Klinika 1898-1902 Kétemeletes, téglaburkolatos épület, eklektikus kerámia tagozatokkal. építész: Kiss István (id.), halála után Schodits Lajos építőmester: Mészáros és Gerstenberger kőfaragó: Wiesinger György és Kauser és tsa. műlakatos: Lepter János műasztalos: Kovács Zsigmond, Kuzen József és a Thonet testv. Mayer műve a homlokzat, főbejárat felett két oldalt elhelyezkedő szoborfülkéjében balra Lumnitzer Sándor, jobbra Balassa János szobrai, valamint a középső rizalit monumentális ívezete feletti ívzug-szoborpár (nőalakok). A kapu feletti timpanon betétdíszeit - az egykori évszámos címerpajzs hiányzik -, valamint a homlokzat többi ornamentális kerámia díszítését az Ungvári Agyagipari Rt. készítette.