Déry Attila: Budapest eklektikus épületszobrászata (Művészettörténet - műemlékvédelem 1 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1991)

Szobrászok - Vasadi Ferenc

Szent László, déli árkádsorán II. Lajos, II. Ulászló, II. Mátyás és I. Ferdinánd, a lép­csőházi szárny déli oldalán Bocskai István szobrait, valamint a főrendiházi társalgó ke­rámiafigurái közül a „Bölcsészet" és az „Orvostudomány" allegorikus alakjainak min­táit. 19 KIRÁLYI PALOTA Czagány István szerint Vasadi alkotta az „F" épület középrizalitjának kolonnádja fe­lett, Magyarország, Erdély, Horvátország, Szlavónia, Dalmácia és Fiume allegorikus nőalak-szobrait, Köllővel, Ginderttel együtt. Ybl Ervin szerint viszont e szobrokat Köllő, Mayerrel és Hollóval készítette, ám Vasadi műve a krisztinavárosi szárny riza­Htjának udvarra néző fülkéibe helyezett Építészet és Tudomány szobra. Vasadi Ferenc a XIX. sz.-i szobrászat perifériáján élő mester. Egzisztenciáját iparrajz­iskolai tanárságával biztosította. Mint szobrász, az eklektika korában izmosodó, neoba­rokkal összefonódó naturalizmus egyik jellegzetes képviselője. Fakó emberi alakja nem hagyott maga után éles emléket. Alkotásai, anatómiailag és szobrásztechnikailag meg­felelő munkák, önálló ötletek és drámai érzék híján. Önértékelése feltehetően nem en­gedte, hogy korlátozott képességeire támaszkodva, művész-öntudatú szobrászokkal versengjen - így megmaradt az épületdíszítő szobrászat medrében. Jelentős középületek számára dolgozott, egy építésszel sem alakított ki állandó mun­kakapcsolatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom