Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)
Kerekasztal beszélgetés 2007. augusztus 27. délután. Levezető elnök: Fegyverneky Sándor - Hozzászólások - Kacskovics Fruzsina - Fegyverneky Sándor
amilyen a piacon van, tehát ez ma már a szabadságjogok kérdése. Az mondjuk nem jó dolog, hogy túl alacsony igényszintű lakások is a piacra kerülnek. Mi magunk is az OTÉK legutóbbi változtatása során szigorítottunk a lakásokkal kapcsolatos követelményeken, mert látszott, hogy visszaélnek ezzel a dologgal. Kacskovics Fruzsina - Amikor Agostházi tanár úr megkérdezte, hogy mi hiányzik neki a felsorolásból, csendesen mondtam, hogy a társadalmi támogatottság. O másképp fogalmazott, azt mondta, hogy az ember. És ha végiggondolom, akkor tulajdonképpen a kettő ugyanaz, és amit én a társadalmi támogatottságon értettem, azt két rövid dologban mdnám összefoglalni. Az egyik, hogy teljesen egyetértek azzal, hogy egészen kicsi kortól kell kezdeni, de nem műkedvelői és civü mozgalmi szinten, hanem szervezett módon az iskolában. Én a belvárosban nőttem fel és emlékszem, hogy a beszélgetés tantárgy keretében nekünk a belvárosi háztömböket kellett lerajzolni darabonként az Eötvös Gimnázium tömbjét, a Klotild palota tömbjét stb. A mi generációnknak megmagyarázták, hogy ez micsoda érték. Nem tudom, hogy létezik-e még beszélgetés tantárgy, de a hely értékeire meg kell tanítani a gyerekeket és ez társadalmi elhatározás kérdése. A másik dolog, hogy a műemlékek annak idején nem azért jöttek létre, hogy profitot termeljenek, hiszen egy részük egyházi jellegű, aminél ez fel sem merül. A kastélyok esetében más volt a helyzet, az adta a pompont a sapkán, hiszen a földbirtok megtermelt annyit, hogy megépüljön a kastély és abban jól érezze magát a földbirtokos és a vendégei. A bérpaloták első emeletén élt a tulajdonos. Most egy befektetőtől azt kívánjuk, hogy állítsa helyre a lepusztult épületeket, de még hozzon profitot is neki. Talán vannak egyesek, akik esedeg eljutottak már az anyagi lehetőségeik olyan fokára, hogy megengedhetnek maguknak egy pompont a sapkán, de ehhez viszont olyan nevelés kell, ami az előzőekből következik. Amíg nincs társadalmi felismerés és ennek nincsen meg a jogszabályi háttere, addig a műemlékvédelem állami támogatás vagy uniós támogatás nélkül egyszerűen fából vaskarika. Azt a többletet, amit egy műemlék jelent, azt valakinek hozzá kell tenni. Fegyverneky Sándor - Köszönöm a hozzászólását, de azért arról meg szeretném magát győzni, hogy a Ferencz Zoltán által is védendőnek és egységesen védendőnek megjelölt budapesti eklektikus épületállomány túlnyomó többsége bizonybizony spekulációs célú, haszonra törő ingatianfejlesztés vagy vállalkozás volt, ahol elöl a piano mobilén ott lakott persze a tulajdonos, de a hátsó lépcsőn a társadalmi mixnek az alsó része járt fel. Ha megnézzük a városügeti fasori palotákat, ahol egymástól 4,5 méterre állnak a homlokzatok, bizony rajtakaphatjuk elődeinket azon, hogy birtokaik jövedelméből nem csupán díszpalotákat építettek, hanem bizonybizony túlnyomó részben spekulációs céllal. Ezek a ma oly hangulatosnak megítélt belső udvarok szűkek és levegőtlenek, és a II. emeleti gangot már nem érte napfény. Tehát, ha a valóságos igények, vagy a fejlődő társadalom szemüvegén át nézzük a dolgokat, akkor ezek néha-néha túlzottan felértékelt épületrészletek.