Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Kerekasztal beszélgetés 2007. augusztus 27. délután. Levezető elnök: Fegyverneky Sándor

épület maga határozza meg, vagyis az, hogy mire van szükség. A többletbevétel viszont visszacsatolódik ahhoz, hogy mennyire értékelik az emberek a műemlékeket, mennyire hajlandó egy potenciális lakásvásárló többet fizetni azért, mert történelmi falak között sétál, mennyivel hajlandó egy irodahasználó több bérleti díjat fizetni azért, mert az Andrássy út csodálatosan felújított palotájában ül, nem egy csúnya új irodaépületben húzza meg magát. Ezeket a szempontokat vesszük figyelembe, hogy mikor éri meg egy műemlék felújítása a mi szemszögünkből, és mikor nem. Befejezésül még annyit szerettem volna mondani, hogy a beépíthető területek csökkennek a városban. Ahogy a beépíthető területek csökkennek, úgy kutatnak az ingatlanfejlesztők új lehetőségek után. Ahogy ezeknek a lehetőségeknek szűkül a köre, úgy egyre inkább terítékre kerülnek olyan ingatlanok, amelyek korábban - elnézést a kifejezésért, de - problémásnak voltak aposztrofálva és nyilvánvaló, hogy ebbe a problémás kategóriába jó pár műemlék is beletartozik. Reméljük, hogy a műemlékek megélik ezt a kort és akkor minden ingadanfejlesztő azon fog versengeni, hogy melyik épületet állítsa helyre eredeti funkciójában. Fegyverneky Sándor - Hát ez nem volt egy érzelgős hozzászólás. De viszont nagyon őszinte volt és nagyon pontosan mutatta, amit a napi gyakorlatból ismerünk, hogy az ingadanfejlesztő, a profi fejlesztő elsődleges szempontja: a pénz-, az időráfordítás és az ezekből kivonással létrejövő végösszeg. Tehát ez nagyon pontosan mutatta, hogy a partnerségben kinek mi a dolga. Én azt szoktam mondani, hogy ne haragudjunk a fejlesztőre, ha ő így gondolkodik, csak akkor haragudjunk valakire, ha szereptévesztésben van. Ha tehát mindenki a saját szerepét játssza őszintén és kiszámíthatóan, akkor abból sikeres műemlék-felújítás vagy sikeres fejlesztési projekt lesz, és akkor mindenki mindenkivel sokkal jobban fog együtt dolgozni, mert hiszen ezért van a konferencia. Arról is beszéltünk ma már, hogy a fejlesztő fél a műemléktől. A fejlesztő sokszor úgy érzi, hogy nem kiszámítható a hatósági munka és a védési folyamat. Sokan megkérdezik, hogy miért most derül ki, hogy egy épület védendő érték, hiszen ott áll már 120 vagy 200 éve. Tavaly ez nem volt érték? Öt éve nem volt érték? Miért pont most derült ki a zsidónegyedről, hogy mennyi érték van ott, amikor a fejlesztők már az érvényes szabályozási terv szerint indulnának. Tehát azt kérdezzük, hogy a Hivatal mit tud tenni a partnerség, a kiszámíthatóság érdekében és annak érdekében, hogy a fejlesztők ne féljenek a műemléktől, hanem kutassanak a tervtárakban, hogy hol van még egy érték, amit megmenthetnek, mert jó partner, jó vevő van rá. Mi az, amit esetleg másként tud ezután a Hivatal csinálni, hogy a bizalom, a partnerség és a Idszániíthatóság jó legyen. Ferencz Zoltán vagyok, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal felügyeleti igazgatója. Kicsit ambivalens a helyzetem, mert gondolkodásom nem csak hatósági, hanem az elmúlt 5-6 évben kimondottan beruházóként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, illetőleg a NKÖM, azt követően pedig az OKM beruházási területén voltam vezető. Azt megelőző 4-5 évben pedig a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal-