Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Plenáris ülés 2007. auguztus 27. délelőtt. Levezető elnök: Varga Kálmán - Erő Zoltán –Varga István: Az épített örökség európai és magyarországi támogatási rendszere

Magyarországon elsősorban a lakásépítés kapcsán ismerjük a hiteltámogatásokat, ahol egy speciális pénzintézeti hitelhez kötődik az állami kamattámogatás vagy törlesztési támogatás. Adott esetben ez lehet egy műemléki célú speciális kölcsönforma koncepciója is - természetesen a számos felmerülő kérdés megválaszolása esetén. Összefoglalva: a támogatási formák közül - a műemléki és a gazdasági szempontokat is figyelembe véve - a legcélravezetőbb a vissza nem térítendő támogatási rendszer bevezetése, működtetése, illetve megerősítése, a műemlékállomány ingatlanértékéhez igazított léptékre emelése. Ehhez kapcsolva kellene bevezetni a tulajdonszerzési illetékben nyújtott műemléki kedvezményt. És minden tekintetben figyelmet érdemel az ingatlanadó tervezett kiterjedt alkalmazása előtt a műemléki szempontok, kedvezmények időben történő érvényesítése, az ezzel kapcsolatos érdekegyeztetés mielőbbi elkezdése. Melyek az NKA Műemléki és Régészeti Kollégiumának tapasztalatai? Az NKA - a Nemzeti Kulturális Aap, vagy egy ideig Alapprogram - a kulturális finanszírozás egyik legfontosabb intézménye ma Magyarországon. Számos, már korábban létező kollégiuma mellett a Műemléki és Régészeti Kollégium 2004-ben jött létre, alapvetően dr. Román András kezdeményezésére, és gyámkodása alatt. Meg kell jegyezni, hogy a műemlék-finanszírozási feladat megjelenítése az NKAban nem függeden attól a ténytől, hogy az illetékes minisztériumban megszűntek a hasonló támogatások. Köztudott, hogy a Kollégium minden évben hagyományosan öt különféle támogatási programot hirdet meg, ezek egyike, a legnagyobbika, a műemlékhelyreállítási, -felújítási program. A programot a kezdetektől fogva úgy építettük fel, hogy az megfeleljen a fent leírt követelményeknek. Mindez az első évben meglehetős káoszt okozott az NKA professzionális szervezetében, hiszen a szervezetnek a színházi, zenei, képzőművészeti, literátori programok lebonyolításában volt gyakorlata, a „tégla és malter" típusú programokat nekik új feladatként kellett befogadniuk. De ezt az új feladatot is sikerült a kezdetektől fogva professzionális szinten megoldani, és ezért mindnyájan hálával tartozunk az alap kezelőinek. Más kérdés, hogy a rendelkezésre álló forrásokat kevésnek találjuk a feladathoz képest, de bizonyára a már kialakított rendszer ugyanezt a feladatot nagyságrenddel nagyobb összegekkel is biztonsággal le tudja bonyolítani. Melyek e támogatási rendszer legfontosabb jellemzői? Először is az, hogy ez nem a központi költségvetésből származik, hanem a kulturális járulékok e célra elkülönített része - melyből az elmúlt négy évben évente kb. 300 millió forintot - azaz összesen eddig 1,2 milliárd Ft-ot - sikerült műemlékek támogatásra fordítani. A támogatásokat az országos műemléki védelem alatt álló emlékekre lehetett felhasználni. A pályázó a központi költségvetés szervei kivételével bárki lehetett. A támogatások elosztására pályázati rendszerben, lmratóriumi döntések alapján került sor, az eredmények nyilvánosak voltak. A kuratóriumi döntéseket szakmai előkészítés támogatja, a lebonyolítást szakmai és pénzügyi ellenőrzés követi. A rendszer legalább 30%-os önrészre és utófinanszírozásra alapul: a támogatás kifizetésére a támogatási szerződések alapján csak az önrész felhasználását, a munkák