Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Plenáris ülés 2007. auguztus 27. délelőtt. Levezető elnök: Varga Kálmán - Alföldi György: Az épületek műemlékké válásának társadalmi-gazdasági hatásai

magyar állampolgárokat és a közösséget is érintette ez a kár. Ezért az első javaslat, amire most ki fogok térni, nem arról fog szólni, hogy védjünk házakat vagy ne védjünk házakat. Ez is nagyon fontos dolog, de ami még fontosabb, hogyha egyszer valamilyen módon láthatóvá válnak egy terület értékei, akkor utána azokat már fogadjuk el úgy és akként, ahogyan azt egyszer elfogadtuk. Tehát az első javaslat az az lenne, hogy legyen a műemlékvédelem kiszámítható, így az önkormányzatot és a fejlesztőket ért kár elkerülhető lenne. Jó lenne, ha például Budapest belvárosában lezárulna a védések sora. Ha mondjuk egy félév, legfeljebb egy év után meg lehetne tudni, hogy abból a több száz éve ott álló épületállományból, amelyeket mindnyájan ismerünk, azok közül, melyeket kívánjuk védeni, melyek azok, amelyeket környezetükkel együtt kívánunk védeni és milyenek azok a kubatúrák, amelyeket meg lehetne építeni. Szerintem elkészíthető lenne egy év alatt a védelmi javaslat és ezután tisztulna a helyzet. Ezután a kerületek nem tudnának úgymond ingadanspekulációba fogni, nem vennének meg a befektetők olyan telkeket, amiről azt hiszik, hogy lehet rá építeni, miközben kiderül az eljárás végén, hogy nem. Tehát első javaslatom a kiszámíthatóság. A második javaslat a műemlékké válásnak azt a pillanatát vizsgálná, amikor is egy épület műemlékké válik. A védési döntés közben senki sehol nem vizsgálja, hogy milyen erőforrás kell a védendő ház fenntartására és megtartására. Mit jelent a lebontás vagy a megtartás? Mit jelentenek a védés következtében elmaradó fejlesztések és költségnövekedések? Tehát azt gondolom, hogy minden egyes védetté nyilvánítás az államháztartási törvényt, a Magyar Köztársaság költségvetését érinti. Ha ez igaz, akkor ezeket a gazdasági hatásokat is vizsgálni kellene a döntés meghozatalakor, vagy legalábbis fel kellene készíteni a felelős döntéshozókat arra, hogy ez egy gazdasági döntés. Az örökségvédelmi törvény egészen pontosan megfogalmazza azt, hogy a műemlék fenntartása a tulajdonos kötelessége, tehát a tulajdonos többletköltségei a másik oldalon, mint hiány jelennek meg. És nem szabad megfeledkezni Budapesten például arról, hogy az önkormányzatok jelentős ingatlantulajdonosok és ezzel az önkormányzatokra olyan feladatokat, terheket raknak, amelyekről egy másik helyen döntenek. Tehát azt gondolom, hogy jó lenne, ha a védési folyamat úgy át tudna alakulni, hogy előbb nagyon szigorú és minden értékre kiterjedő értékvédelmi hatástanulmányok készülnének. Emellett és ezzel párhuzamosan gazdasági és társadalmi hatástanulmánynak is készülnie kellene, amely be tudná mutatni ennek az egyensúlynak a helyzetét. Lehet, hogy ez naivitás, de így talán meg tudnánk mérni azt, hogy egy-egy érték megóvásának milyen gazdasági hatása van. Van olyan kulturális érték, mint például a Mátyás templom, amit bármi áron meg kell tartani, de van olyan érték, ahol kiderülhetne, hogy a védelem következtében milyen társadalmi, gazdasági károk érik környezetet, és itt nem csak a befektetőre, nem csak az adott önkormányzatra, hanem a környezetre is gondolok. Lehetséges, hogy az ország együttesen úgy döntiietne, hogy a fejlesztés és a fejlődés fontosabb, mint a védelem. Ez lenne a következő javaslat, amely szerintem megkönnyítené a helyzetet és tisztábbá tenné a folyamatot, pontosan lámánk a gazdasági feltételeket és ez fontos lenne a műemlékek legitimációja szempontjából is.