Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Plenáris ülés 2007. auguztus 27. délelőtt. Levezető elnök: Varga Kálmán - Tima Zoltán: Riverloft konstrukció és rekonstrukció

Az alagsori szinten az új épület alatt garázsok készültek. Ez nagyon fontos tényező manapság, nem csak a vonatkozó szabályok, hanem a használat miatt sem képzelhetők el az épületek nagyszámú parkolóhely nélkül. Itt kb. 300 parkolóhelyet kellett elhelyezni az új épület alatt, hiszen a régi épület ilyen szempontból nem jött számításba. A régi épületnél az udvar felől a terepet részben lemélyítettük, ezzel használhatóvá tettünk a középrészen kb. 4-500 m

2-nyi területet. A fennmaradó helyeken a gépészet és a kiszolgáló helyiségek kerültek elhelyezésre. Az épület legfelső szintjein alaprajzilag meglehetősen jó strukturális kapcsolatot sikerült kialakítani a két épület között. Igyekeztünk a régi épülethez úgy hozzányúlni, hogy az új elemek ne bontsák meg azt az építészeti egységet, amelyet az eredeti épület sugallt. Ennek talán a legnehezebb része a tető megoldása volt. Eredetileg egy kétszintes tetőtér épült, aminek az alsó szintje egy vasbeton koporsó födém volt. Az egész épület szerkezete vasbeton pillérvázas, kiékelt gerendás, rendkívül gazdaságos rendszer volt, 6-8 cm-es vasbeton födémekkel, ami a mai fogalmaink szerint is rendkívüli megoldás. A tető alsó szintje vasbetonból készült, koporsószerű kialakítással, a felső szint pedig egy 8 m belmagasságú fa fedélszerkezet volt, amit használni akartunk. A jelenlegi tűzrendészeti szabályok nem teszik lehetővé egy ilyen szerkezet megtartását, úgyhogy a tetőnek ezt a szintjét el kellett bontani és egy új szerkezettel újjáépíteni. Az új épületszárny alatt vannak a garázsok, a lelépcsőződő oldalszárnyakat egyegy szinttel bővítettük. Itt szinte csak üvegszerkezettel körbevett lakások jöttek létre. A házban eredetileg gőzkazánok voltak, amelyeket valamikor az ötvenes években megszüntettek és az eredeti kémény akkor használaton kívül került, azonban sikerült elérni, hogy az egész épületegyüttest kiszolgáló kazánház a kémény tövébe, a pincébe került, úgyhogy a kémény visszakapta eredeti funkcióját és azon pöfög ki az egész ház fűtése során elhasznált égéstermék. Ez szerintem nagy eredmény. Azt is nagy eredménynek érzem, hogy sikerült elkerülni azt, hogy a régi épület tetejét szellőzők és egyéb kémények sokasága törje át. A szellőzést egyedi módon egy nag}' átmérőjű csővel oldottuk meg, amely a gerinc alatt fut végig és az biztosítja a lakások a szellőzését, így elkerülhető volt az - mint már említettem -, hogy a tető sündisznó módjára tele legyen mindenféle áttörésekkel. Mivel az épület nagyon közel van a Dunához, rendkívül magas a talajvíz. Magassága a talajfelszín alatt alig 1,5-2 m-re van. Ezért annak idején az épület leterhelését úgy oldották meg, hogy eg}' teknőszerú vasbeton szerkezetet építettek, amit földfeltöltéssel terheltek le. Ezt a földet ki kellett termelni. Helyette ellenőrizhető, szivárgó rendszerrel ellátott feltöltést készítettünk. Kisebb szerkezeti átalakításokat kellett végrehajtani az épületen belül rendbe kellett tenni a dilatációkat, új liftek kerültek be, emiatt új áttörések készültek a födémeken. A megnövekedett terhek miatt részben meg kellett erősíteni a szerkezetet. Ez azonban nem terjedt ki az egész épületre, inkább csak az oldalszárnyakban és a legfelső szinten volt rá szükség. Az eredeti faszerkezetet teljes mértékben el kellett távolítani, helyette új acélszerkezet épült, ami megfelelő tűzálló festéssel ellátva már megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket a tűzvédelem támaszt.