Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)
Plenáris ülés 2007. augusztus 29. délelőtt. Levezető elnök: Fejérdy Tamás - Esettanulmányok - Nagy Gergely: Malomépületből kulturális intézmény
szólva - „csak" egy új élménnyel gazdagítják a helyet. A településkép, az általános építészeti kultúra színvonalát inkább meglévő épületeinkkel való bánásmódunk határozza meg. Az ország képét, a településekkel kapcsolatos összbenyomást, a történeti hangulatot legtöbb településünkön nem adhatja vissza egy-két (vagy sok helyen egy sem) műemléki védelem alatt álló épület szigorú oltalma. Egy település adagos építészeti rangját megfelelő környezet nélkül nem határozza meg egy-két kiemelkedő alkotás. A semmilyen védelmet nem élvező, de jellegénél fogva helyben jelentős régi épület, illetve épületek felújítása, korszerűsítése, vagy kibővítése tágabb környezetére ugyanolyan, vagy még fontosabb hatással lehet, mint egy kiemelt fontosságú épület felújítása. A befektetések legnagyobb hányada kisebb létesítményekkel foglalkozik, felkészült ingatlanfejlesztő szakemberek helyett magánemberek, önkormányzatok szervezésében újulnak meg az épületek. Ezeknek a településre kivetülő általános hatása sokkal jellemzőbb az általános településkép szempontjából, mint egy jelentősebb, rendkívüli létesítmény megújulása. Arról azonban eddig nem beszéltünk, hogy mi történik ezekkel a műemléki védelmet nem élvező „kis" emlékekkel? Mi történik a hivatalos és a reguláris műemlékvédelem látókörén törvényszerűen kívül eső, de témaköréhez hozzákívánkozó fejlesztések esetén? Ugyanis minden befektetés nem csak újat, hanem megújulást is jelenthet. Ha a befektetők az értő megújulást is képviselik, épített értékeinkből településképi szinten is nagyságrendben több maradhat a jövőnek. Ezekre a fejlesztésekre vezemetünk be új fogalmat, nevezhetjük őket akár népi ingatlanfejlesztésnek is. Az arra érdemes épületeink műemlékvédelmi szemlélettel történő felújításának jelentőségét szeretném hangsúlyozni, ugyanis az átlagépítészet minősége határozza meg a településképet. Nem csak a műemlékvédelem hivatalos eszköztárában szereplő lehetőségek mutatják az ország műemlékvédelem iránti elkötelezettségét. Minden helyi értékkel rendelkező épület és annak megjelenése a történetiséget hordozza magában, a hely kultúrájának fontos része. A helyi értékvédelem érdemben ma kívül esik a műemlékvédelem hatáskörén, de vannak olyan, talán figyelemre sem méltatott kis jelentőségű épületek, építmények is, amik még az érzékenyebb szemléletű helyeken sem jelentenek értéket. Mégis védelmükkel, elbontás helyetti felújításukkal az egész településkép szempontjából komoly értékek őrizhetők meg. Az építészeknek és az ingatlanfejlesztőknek ezen a területen is különösen fontos szerepük van. Meg kell találni egymásban a partnert. A műemléki érték hosszútávon ugyanolyan kimutatható gazdaságossági érték lehet, mint a területalapon való gondolkodásból származó száraz haszonelvűség. És itt jön Segesd. A Segesden lévő Széchenyi kastély műemlék, de a körötte lévő, a mai település különböző pontjain felbukkanó és a településszerkezet szempontjából igen fontos hajdani gazdasági épületek még helyi védelmet sem élveznek. A segesdi malom nem volt védett épület. Egy rossz, de hasznossá lett utólagos melléépítés akadályozta összeomlását. A jobb híján málnafelvásárlóhelyként használt épület a 70-es években az elé épült postaépület mögött eldugva rogyadozott. Türelemmel viselt hosszú 20 év kellett ahhoz, hogy a középkori mezőváros ásatása során fellelt leletek saját településükön találják meg helyüket. Több változat után