Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Plenáris ülés 2007. augusztus 29. délelőtt. Levezető elnök: Fejérdy Tamás - Köszöntő - A műemlékek kezelése, karbantartása - Szabó Kinga

olyan kulturális missziót teljesítő intézménnyé válni, amely több, mint a műemlék­védelem egyik intézménye, sőt meglátásunk szerint nem is feltétienül ebbe a körbe tartozik. Megpróbálunk egy olyan épületállományt „gyűjteni", amely önmagán túli jelentőséggel bír, beleágyazódik az ország tradícióiba, történetiségébe, és hogy ez milyen kategóriákat is jelent, ezzel zárnám előadásomat. Az egyik kategória valóban az építészeti állomány, amely építészeti értékein túl rendkívül fontos művelődéstörténeti vagy művészeti értékkel is bír, és a nemzet éle­tében fontos események kapcsolódhatnak hozzá. A másik nagy kört mi úgy határoz­tuk meg, hogy az ún. piacképtelen emlékállomány. Ez alapvetően az a kör amelybe többnyire a romok tartoznak, amelyeket üzletileg hasznosítani nemigen lehet, de mindenképpen szakszerű gondozást, törődést igényelnek, és némi fejlesztési lehető­ségekkel bírnak. A harmadik kör pedig a történelmi emlékhelyek és nemzeti emlék­helyek köre, amelyek jelentősége körül nagy elméleti, szakmai viták vannak. SZABÓ KINGA A MŰEMLÉKEK KEZELÉSE, KARBANTARTÁSA Szeretettel üdvözlök mindenkit. Szabó Kinga vagyok, sokakat ismerek Önök kö­zül, sokakat azonban sajnos még nem. Remélem, hogy a munka a közeljövőben, vagy egy kicsit távolabbi jövőben összehoz bennünket. Először is nagyon szépen kö­szönöm, hogy egy üyen prominens társasághoz meghívtak. Ha nem ebben a társa­ságban tartanám az előadást, akkor az örökségvédelmi törvény preambulumával kezdeném az előadást, illetve a műemlékek pótolhatatianságának fontosságát hang­súlyoznám. Azt gondolom azonban, hogy ebben a körben fontosabb lenne arról beszémünk, hogy mit is jelent az állami felelősség, amit a törvény preambuluma előír. Az Országgyűlés elrendelte és nekünk, akik itt vagyunk, és még sokan mások­nak, akik nincsenek jelen, végre kellene hajtanunk. Az állami felelősség álláspontom szerint két ponton, két körben jelenik meg a műemlékvédelem területén. Az egyik pont a kincstári vagyonba tartozó műemlékek gondozása, kezelése, amelynek példa­mutató módon kell, vagy kellene történnie. A másik kör a magántulajdonban levő műemlékek védelme, hasznosíthatósága érdekében egy olyan jogi, gazdasági kör­nyezet biztosítása, kialakítása, amely a magántulajdonban levő műemlékek körében is lehetővé teszi azt, hogy megmaradjanak unokáink számára is. A műemlékek egyik csoportja a még létező KVT tulajdonában lévő műemlékek csoportja, amelynek egy részét sok esetben a KVI maga gondozza, más esetekben a KÖH-hel és az MNG-vel együttműködve történik ez. Vannak szép eredményeink. A másik csoport - és ez bizonyos szempontból nagyobb, bizonyos szempontból kisebb, mint az előző - a hasznosításba adott műemlékek köre. A hasznosításba adás úgy történik, hogy meghatározott, hasznosításra alkalmas szervezetek részére va­gyonkezelésbe, használatba adjuk a műemléki ingatlanokat. A legfőbb célunk egy­részről az volna, hogy ezt a kört minél inkább tágítsuk, bővítsük, másrészről viszont

Next

/
Oldalképek
Tartalom