Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)
Esettanulmányok - Hajdók Judit: Nógrádi orgonák
A nagy orgonagyárosok hangszerei közül a korai orgonák még igényesen megmunkáltak mint például a Rieger Testvérek budapesti orgonaüzeméből kikerült egyházasdengelegi és berceli orgona, amely a rákospalotai Országh Sándor orgonája Nézsán, a pécsi Angster-orgonagyár hangszere a nádúj falusi kazettás mellvédű karzaton, illetve a temesvári Wegenstein Lipót gyár nagyoroszi és hugyagi orgonája. Az egyedi készítésű orgonák közül 1910 körül épült az egri Cseh István orgonája Mátramindszent templomában. A felvidéki mesterek közül a berezói származású Martin Sasko két orgonát épített nógrádi helyszíneken éspedig 1878-ban a sziráki, illetve 1887-ben a vanyarci evangélikus templomba, ahol a hangszer időközben egy pedálbővítést, majd annak hangterjedelmi bővítését szenvedte el. A besztercebányai Kiszely Károly pedig 1870-ben készített egy 8 változatú orgona 1100 forintért a sámsonházai evangélikus templomba. Az egri Burgfeld Ferenc orgonája 1887-től áll a pásztói Szentlélek temetőkápolnában. A budai Steinreich Lipót 1885-ben épített egy egymanuálos 6 regiszteres mechanikus csúszkaládás orgonát a barnai katolikus templomba. A 19. század második felének híres pesti orgonaépítője Komornyik Nándor az 1860-as években 3 orgonát készített a nógrádi tájakra Romhányba, Kálióra és Tarra. A ceglédi Czárák Mátyás mester eddig ismert egyetlen orgonája a balassagyarmati evangélikus templomban áll. A budai Péter Károly 1865-ben készített Ecsegre orgonát. Egy 1862-ből származó (jelenleg igen zöldre pingált) orgona Becskén található. Nógrád település evangélikus templomából származó, jelenleg Kétbodonyban álló orpona Kiszely Mihály alkotásának tulajdonítható a Besztercebánya mellett fekvő Ohegy (Staré Hory) Szt. Anna kápolnájában álló analóg hangszer alapján az 1830-as évek végéből. Sajnos, az orgona villamosításakor a motort egy csúf barkácsmegoldással helyezték a copf stílusú orgonaház mellé. A megyében egyetlen orgona származik Bécsből, éspedig Jacob Deutschmann 1832-ben épített kétmanuálos orgonája, ami a szügyi evangélikus templomban van. Az 1803-ból származó szendehelyi orgona homlokzata egy későbbi bővítést mutat. Az eredetileg hátuljátszós karancskeszi orgonát a rozsnyói Ján Fábry építette a 1801-1802-ben. A hangszer elöljátszós átalakítását Országh Sándor végezte a 19. század végén. Összegezve: Nógrád megye orgonaállománya színes képet nyújt, sok mester sok kiváló hangszere gazdagítja a magyar orgonaemlékek tárházát. Az orgonaállományra napjainkban a legnagyobb veszélyt az elektróniumok terjedése jelenti, amely mesterséges hangkeltő eszközök a reklám igéző hatására 'koncertorgonaként' jelennek meg a templomokban. Az elektrónium templomba kerülésével a hagyományos, sípos orgona lassan enyészetnek indul, mivel a (némelykor tetemes) javítási költségükre tulajdonosaik nem áldoznak többé.
