Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Esettanulmányok - Hajdók Judit: Nógrádi orgonák

mi orgonák nagy számát a török idők után a felvidéki bányavárosokba települt szász lutheránusok későbbi délebbre húzódása magyarázza. A megyében egy önkormányzati orgona is található, éspedig a salgótarjáni zeneiskolában, hivatalos nevén a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézményben. A nógrádi orgonák állapotát, összehasonlítva az ország többi területén elhelyezkedő orgonával, általánosan jó állapotúaknak mondhatók talán éppen a nagyszámú evangélikus orgonának köszönhetően, amelyek karbantartására az Evangélikus Egyház mindig súlyt fektet. A 116 orgonán kívül nem tartalmazza azt a 4 romos orgonát, amelyeket már évtizedek óta nem használnak, és nem valószínű, hogy a már bekövetkezett károsodás (sípmű- és szélláda-deformálódások, szúrágások) következtében a hangszerek megmenthetők. A 4 romos orgona helyszínei a kishartyáni, mátraverebélyi, pösténypusztai katolikus templom, illetve a cserhátsurányi evangélikus templom. Pösténypusztán az üres orgonaszekrényben ma egy elektrónium áll, Mátraverebélyen egy szakszerűtlen orgonabővítés-átépítés az orgonahomlokzaton is látszik. A cserhátsurányi evangélikus templom orgonája pedig, amely későbarokk orgonapozitív, Lőkösön álló analóg hangszere alapján minden bizonynyal a rozsnyói Ján Fábry orgonaépítő mester munkája a karzat oldalfalának van fordítva háttal, talán évtizedek óta. Dorogházán egy karzatfelújítás következtében lebontott és évekkel ezelőtt ládákba csomagolt orgona jövője is kétséges. 25 éve Nagylócon sem használják az 1800-as évek második feléből származó orgonát, de feltételezhetően ez az orgona még megmenthető. És be kell számítanunk a 116-os számba a pásztói plébániatemplomból származó évtizedek óta használaton kívüli igen rossz állapotú püspöki orgonát is, hiszen ez az eredetileg hátuljátszós rövidoktávos orgona nemcsak a megye, hanem az ország egyik legrégebbi orgonája az 1700-as évekből, így feltétlen megőrzendő és helyreállítandó. A nógrádi jelenlegi orgonaállomány egy olyan „új" orgonát is tartalmaz, amely nem válik temploma dicsőségére Nagybátonyban. Ez a hangszer eredetileg a zalaegerszegi izraelita imaházba épült az Angster-üzemben 1903-ban, majd a zsinagóga 1960. évi eladásakor az egerszegi Mária Magdolna főtemplom karzatára telepítették, ahonnan egy kevéssé sikerült átépítés után a templom restaurálásakor végleg lebontották. Ezután a nógrádi új helyszínén a szekrényt a falusi karzat méretéhez igazítva több részre szabdalták, és a hangszerműből néhány egység felhasználásával egy szerény minőségű szerkezetet szereltek össze. A megye néhány orgonája a közelmúltban semmisült meg, akár a helyszínen történt új orgona beépítése által, mint például Dejtáron. Az orgonák évszázados általános vándorlásos gyakorlatának pedig Budapest-főváros köszönheti az egyetlen barokk kori szíjhúzásos kis orgonapozitívját, ugyanis Mindszentről először a balassagyarmati Palóc Múzeumba került hangszer egy bő évtizede az MTA Zenetudományi Intézetében, annak is a Hangszertörténeti Múzeumában áll, ha restaurálásra is szorulva. A 116 orgona néhány statisztikai adata röviden. A nagyságuk szerint két négymanuálos orgona van, éspedig a pásztói Szt. Lőrinc templomban, illetve a mátraverebély-szentkúti templomban. Hárommanuálos orgona nincs, 29 kétmanuálos, 85 egymanuálos orgona van a megyében. (Egy helyszínre, a hugyagi kar-