Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Esettanulmányok - Hajdók Judit: Nógrádi orgonák

kívül lassú megtérülési idejű lenne. A beruházás elég nagy forrásigényű és nem valószínű, hogy egy koncessziós eljárás eredményt hozna. Nem valószínű, hogy van olyan őrült pénzügyi befektető, aki idehozza a pénzét és vár 30 évet arra, hogy viszszakapja. Mivel Balassagyarmat iskolaváros is, hiszen a 18 000-es városnak 7 középfokú oktatási intézménye van (ebből öt önkormányzati, egy egyházi és van egy alapítványi fenntartású iskola is), logikus volt a gondolat, hogy az oktatás területén is lehetne előrelépni és a felsőfokú oktatásnak valamilyen formáját telepíteni a városba. Erre igény is van. Ma már egy éve embrionálisán létezik is, igaz egyelőre csak egy szakon. Reméljük, hogy ez kiforrja magát és ezért elkészítettünk egy főiskolai szintű oktatási hasznosításra vonatkozó tervváltozatot, amely kihasználva az épület adottságait, éppen megfelelne egy háromszakos akkredikált képzés igényeinek. A tetőtérben kollégiumi elhelyezést lehetne biztosítani. Természetesen nem öntöttük ki a gyereket a fürdővízzel, tovább vittük a konferenciaközpont gondolatot is. Nyilvánvaló hogy szorgalmi időszakon kívül, illetve hétvégeken kulturális és a konferencia turizmus céljait szolgálhatja az épület. Jelenleg ott tartunk, hogy van egy beadott pályázatunk a legégetőbb tűzoltó munkák finanszírozására. Kb. 300 millió forint kellene azonban arra, hogy a legszükségesebb tervezési munkákat megfinanszírozzuk és elvégezzük a legfontosabb felújítási munkálatokat (tetőfelújítás, homlokzati nyílászárók javítását stb.), hogy alapszinten üzemeltethetővé tegyük az épületet. Mintegy 600 millió forint kellene ahhoz, hogy a minimális igényeknek megfelelően, de jól felújítsuk az épületet. Az épület rangjának, a XXI. századnak megfelelő szintű anyagok, gépészeti installációk beépítésével együtt egy kb. 1,2 milliárdos beruházásra lenne itt szükség, ennek eredményeképp azonban elmondhatnánk, hogy a XXI. században korszerűen üzemeltethető, jó régióközpontként szolgáló épületünk lenne. Mi úgy nevezzük, hogy tudásközpontot szeretnénk, így a felsőfokú képzés, a felnőtt átképzés, a kistérségi információ és szlovák-magyar relációban kis régióközpont lehetne az épület. HAJDÓK JUDIT NÓGRÁDI ORGONÁK Magyarország orgonaállományának közel 4 százaléka, 116 orgona Nógrád megyében van. A 116 orgona közül 77 védett, 39 nem védett templomban áll. Az orgonák felekezeti vagy tulajdonosi megoszlását tekintve 91 orgona a római katolikus egyházközségek tulajdona, kettő a Református Egyházé (Salgótarjánban és Diósjenőn), illetve 23 orgona evangélikus templomban áll. Mindent egybevéve a felekezeti arány eltér az országos átlagtól, hiszen országosan az orgonák 65 százaléka katolikus, 22 református tulajdonú, és csak 10 százalék az Evangélikus Egyházé, a fennmaradó 3 százalék pedig egyéb vallási felekezeté, esetleg állami önkormányzati tulajdonú vagy magánkézben van. A nógrádi evangélikus templo-