Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Esettanulmányok - Miklósi-Sikes Csaba: Kistérségi értékleltár

és a további fejlesztési lehetőségek tekintetében figyelembe vesszük a hollókői várat, mint potenciális erőforrást és a vár tövében meghúzódó, a 30-as években nagy népszerűségnek örvendő parasztfürdőt, amely látogatott és szép volt annak idején. Ennek felújítását, illetve kivitelezését is tervezzük a jövőben. MIKLÓSI-SIKES CSABA KISTÉRSÉGI ÉRTÉKLELTÁR Nagy érdeklődéssel hallgattam az előadásokat, ugyanis aki vidéken él az „alulról" látja a problémákat, így tehát nekem mindenképpen tanulságos volt, hogy mennyire oda kell figyelni az elvekre és koncepciókra ahhoz, hogy hatékonyak legyünk. Értelemszerű, hogy az országos gondolkodás nem is mehet ki másképp, de az országos koncepciók mellett újszerű, hogy vannak regionális koncepciók, vannak kiemelt térségek, vannak kiemelt települések, kiemelt témák stb. Olyat hallottunk már, hogy az én utcám, az én falum, de én még nem hallottam olyat, hogy az én kistérségem. Magyarra fordítva ezt a gondolatsort, jelen pillanatban nem tudom elképzelni Magyarországon azt, hogy egy településnek mondjuk van 10 millió forintja arra, hogy felújítsa a templomát és akkor azt mondja az adott település testülete vagy polgármestere, hogy tudjátok mit, a másik falunak nagyobb szüksége van a pénzre, adjuk át ezt a pénzt nekik. Mintegy 10 évvel ezelőtt elterveztük, hogy elkészítjük Sümeg és térségének örökségi értékleltárát. De aztán anyagi lehetőségek miatt csak 2000-ben kezdtük el és 2003-ban nem mondom azt, hogy befejeztük inkább azt gondolom, hogy jelentős részét megcsináltuk. Ez egy olyan munka, amelyet soha nem lehet befejezni, ez nagyon szerteágazó probléma, amibe nagyon mélyen le lehet ásni. De azért csinálhatunk egyfajta értékleltárt, egy inventáriumot arról, hogy melyek azok az értékeink, melyek azok a lehetőségeink, amivel gazdálkodhatunk egy adott térségben. Ez a kistérség jelen esetben Sümeget és kistérségét jelenti, ami összességében 25 település. Örökség szinten vannak benne nagyon jó dolgok és vannak közepes ügyek is, ebből próbáltunk egyfajta összegzést összeállítani. 1993-ban történt, amikor Varga Istvánnal elkészítettük Sümeg és térségének idegenforgalmi tervét. Megcsináltuk alaposan, becsületesen, de akkor jöttünk rá, hogy ennél azért sokkal több kell. Az, hogy az ember a slágereket felsorolja, az nem elég. Munka közben rájöttünk egy pár dologra. Ez lehet, hogy egy kicsit naivan hangzik, de azért fontos, mert nem azért csináltuk azt a bizonyos tervet, mert benne van a tankönyvekben, hanem azért, mert éreztük, hogy szükséges. A műemlék nagyon fontos dolog, gondolom ezt nem kell bizonygatni ebben a körben, ezt mindenki elhiszi nekem és természetesen én is annak tartom. De az örökség ennél sokkal többet jelent. Az örökségbe bele tartozik az épített örökség, bele tartozik a környezet és bele tartozik a szellemi örökség is, mert ha a barokk kort veszem példának, akkor az építészet mellett vizsgálni kell a mecenatúrát és a mesterköröket is, hogy mást ne mondjak. A mecenatúra az ízlésvilágát gyakorolja, a mesterkörön keresztül pedig létrehozza azo-