Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)
Esettanulmányok - Simon Mihály: Pályázatok –a fejlesztés új lehetőségei
sokrétű, évtizedes tapasztalatokon alapult. Ezt követően egy választott testületre, egy laikus társadalmi megbízatású polgármesterre és egy apró munkaszervezetre hárult a feladat. Ugyanakkor még volt az akkor hároméves világörökségi rang, ami nem csak a településé, hanem az építészeti értékegyüttesé és azon keresztül az országé volt. Egy élő faluban, meg kellett őrizni azokat a jegyeket, ami miatt az UNESCO annak idején méltónak találta Hollókőt a világörökségi listára való felkerülésre. A 90-es évek első felében a falu vezetése érthetően nagyrészt az Újfalura, az Ófalu fölé épített új településrészre koncentrált. Az Ófalu tekintetében a műemlékvédelmi szakemberek a források felkutatásával elvégezték azokat az infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek révén mindenféle közművel ellátták a felújított falut. Mi történt azután, hogy az Újfaluban is megvalósult az infrastrukturális fejlesztés? A figyelem visszairányult az Ófalura. Közben pedig megtanultunk versenyezni, megtanultuk azt, hogy Hollókő ugyanúgy verseng a forrásokért, mint más település, megtanultuk hogy a fejlesztéseket megelőzi egy komplex gondolkodási folyamat, amely egy átfogó helyzetértékelést, helyeztünk felismerését és a jövőbeni teendők kijelölését jelenti. Megtanultuk, hogy önkormányzati intézményeinknek és a közigazgatásnak versenyeznie kell, minőségi közszolgáltatásokat kell biztosítani a lakosoknak, mert különben elszívja a falu lakóit a város. Megtanultuk kezelni a turisták áradatást, és irányítani, ösztönözni a korántsem egységes vállalkozói szférát. Megtanultuk, hogy a visszakapott műemléki állománnyal tulajdonosként, gondos gazdaként kell bánni, egyszerre kell a vállalkozások ösztönzőjeként és vállalkozóként megjelennünk. Megtanultuk továbbá a vállalkozási és a nyelvi ismereteket továbbadni. Falusi turizmus és nyelvi képzéseket tartottunk a lakosságnak és megtanultuk azt, hogy az örökség komoly érték, a falu fejlődésének egyetlen alapja. Tehát stratégiát alkottunk. Több dokumentum született és nemrégiben a világörökségi egyezménynek eleget téve megszületett a véleményem szerint legkomplexebb dokumentum; a Világörökségi Kezelési Terv, amely kijelölte a falu fő stratégiai irányait. Ezek a következők: A falu élő jellegének megőrzése, egy menedzselési szervezet felállítása, az építészeti hagyomány és a néphagyományok megőrzése, valamint a munkahelyteremtés és a turizmus fejlesztése. Az „élőfalu" jelleget különböző eszközökkel és módszerekkel próbáljuk megőrizni. A piaci folyamatoknak köszönhetően irreális ingatlanárak alakultak ki az Ofaluban. Önkormányzatunk elővásárlási jogával élve próbálja az egyes eladásokat, adásvételeket nem gátolni, de valamilyen módon irányítani, befolyásolni az esetleges források felkutatásával, ingatlanok vásárlásával. A településrendezési tervbe, a helyi építési szabályozásba olyan szabályokat vettünk be, amely a kereskedelmi-gazdasági rendeltetés átalakítását, a rendeltetés-módosítás tekintetében teljesen megtiltja, a lakás funkciójú alakítást pedig megengedi. Sajnos a források felkutatása, 2004. május l-e után nehéz, mert az Európai Unió támogatási rendszere alapvetően nem favorizálja a föld és az ingatlanvásárlást, de léteznek most is olyan lehetőségek, melyből egy-egy ingatlant mégis vissza tudunk szerezni az önkormányzat tulajdonába. Elindítunk egy bérlakás programot, ennek eredményeképpen az önkormányzati tulajdonban lévő, eddig közhivatali vagy közfunkci-