Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Plenáris ülés. Elnök: Fejérdy Tamás és Lombos István - Szegvári Péter: Az épített örökség szerepe a regionális és kistérségi fejlesztésekben

Magyarországon a Budapest központúságot országon belüli regionális kapcsolatok kiépítésével is oldani kell. Az elmaradott perifériás térségekben létre kell hozni a dinamikus településhálózati rendszert, a határmenti térségekben erősíteni a határmenti települések fejlesztését, a vidéki térségekben az urbánus térségekkel együtt történő fejlesztéseket, a természeti értékekre épülő tájegységeknél sajátos megközelítést kell alkalmazni, de nincs ez másként a tanyás településű régiókban, az aprófalvakban és a roma településeken sem. Befejezésül a miniszter úr nevében is mondhatom, hogy üdvözöljük a konferencia állásfoglalását, amit a magunk részéről elfogadhatónak találunk, különös tekintettel arra, hogy az országos koncepcióba beépítettük az Önök állásfoglalásában található elemeket. Szeretném azonban javasolni, hogy a állásfoglalás kicsit pontosabban fogalmazzon a tekintetben, hogy itt nem csak a II. Nemzeti Fejlesztési Tervről esett szó, hanem a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet előkészítő Országos Fejlesztéspolitikai és az Országos Területfejlesztési Koncepcióról is. Vagyis arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy állásfoglalásuk hatékonyságát erősíthetné, ha nem csak a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben és a programokban szeretnék megjeleníteni az örökségvédelem hangsúlyozását, hanem azt javasolom, hogy ez történjék meg az országos és regionális koncepciókban, az országos, a regionális és a helyi tervekben, programokban is. Hogy miért? Mert az Országos Fejlesztési Koncepciót és az Országos Területfejlesztési Koncepciót reményeink szerint az Országgyűlés ősszel elfogadja a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet pedig tavasszal fogadja el a kormány. Ebben reményeink szerint nem csak kiemelt tervek fognak szerepelni, hanem a régióknak is lesz arra lehetőségük, hogy meghatározzák a 20072013 közötti időszakra a hazai és az európai források közül mennyit különítünk el regionális célokra. Hozzá teszem, hogy a fejlesztéspolitikai kabinet úgy foglalt állást februárban, hogy a fejlesztési források több mint 50%-át regionális célokra kell felhasználni és 30%-át sajátosan regionális megvalósításban. Ezért az Önök állásfoglalásában erre is érdemes figyelemmel lenni, mint ahogy arra is, hogy jövő ÉV márciusáig - áprilisáig el kell fogadni nem csak a helyi programokat hanem az országos programokat is, és tegnapelőtt úgy foglalt állást a fejlesztéspolitikai kabinet, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet négy nagy program fogja összpontosítani. Az egyik a gazdasági program, a másik a humán erőforrás fejlesztési program, a harmadik a környezetvédelmi program és a negyedik a regionális program, ennek keretében mi három nagy alprogramban gondolkodunk. Az egyik a kiemelt térségek programja, lásd Balaton, Tisza és a Duna-völgyi térségek fejlesztése, a másik az ún. térségi együttműködések programja a határon átnyúló együttműködésekre utalva és a harmadik a hét régió saját decentralizált programja. Tehát, ha Önök értékeiket, érdekeiket, álláspontjukat érvényesíteni kívánják, akkor ebben a dimenzióban fogalmazzák meg a koncepciókban, programokban, tervekben, hogy összehangoltan jelenjen meg az épített környezet védelmének értéke. Decentralizálni szeretnénk az eszköz- és intézményrendszert és a finanszírozási rendszert is. Támogatjuk azt a kezdeményezést, hogy a források felhasználásában a kulturális örökségvédelem támogatási célja már a 2006-os területfejlesztési támogatásokban is kiemelten jelenjék meg. Az európai uniós források felhasználása tekintetében