Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Plenáris ülés. Elnök: Tardy János - Dóra Ottó: Az épített örökség helye és szerepe a megyei fejlesztési tervekben

DÓRA OTTÓ AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG HELYE ÉS SZEREPE A MEGYEI FEJLESZTÉSI TERVEKBEN ÉS PROGRAMOKBAN A Nógrád Megyei Önkormányzat most készíti területrendezési tervét, ahogy mondják a kollégáim, ütemesen halad. Idestova bő egy éve zajlik ez a folyamat, hiszen számtalan egyeztetésre van szükség. Ha ez meglesz - meg kell legyen, hiszen jogszabály írja elő -, megvalósítására pénzt szánunk és nem is kevés pénzt. Ismereteim szerint mind a vertikális, mind a horizontális egyeztetések gördülékenyen mennek, ami azt jelzi számomra, hogy egyetértés van. A fejlesztési területrendezési terv tartalmazza majd azokat az örökségvédelmi feladatokat, amelyek a megye számára fontosak. A megyei szint, önkormányzati, jogi, közjogi státuszát tekintve egy mellérendelt szint. Mind a megyei önkormányzat, mind a területfejlesztési tanács (amely már materiális javakkal rendelkezik), programjaiban természetesen megnevezi, megfogalmazza az örökségvédelemmel kapcsolatos szándékait, de persze minden program, minden szándék annyit ér, amennyi megvalósul belőle, és ez az ország a programok és a következménynélküliség országa. Ezért úgy gondoltuk, én magam 2002-től, hogy olyan típusú feladatokat jelölünk meg magunknak amiket képesek vagyunk végrehajtani, olyanokat meg nem ígérünk meg, amelyeket nem lehet. Ezzel arra is szeretnék kicsit utalni, hogy a jogszabályok azért vannak, hogy betartsuk őket. Ezek a jó jogszabályok. A nem jó jogszabályok meg azért vannak, hogy megváltoztassuk őket, a józan paraszti ész logikája szerint. Az örökségvédelmi és a természeti örökség kapcsán az jut eszembe, hogy az én dédszüleim, akiket még volt módom ismerni, soha nem égették a nádat akkor, amikor a madarak éppen költésben voltak. Tehát ehhez nem kellett, bár biztos volt törvény is, de nem kellett külön jogszabályt alkotni. A mai világ és a mai ember sajnos a meglévő jogszabályokat sem mindig tartja be, nem hogy a józan ész szabályait követné. Hál' istennek mi nem vagyunk hatóság, de a hatóság dolga az, hogy érvényt szerezzen a törvények előírásainak, mert akkor talán hatékonyabban tudnánk azokat a javakat felhasználni, melyeket ma még nem, vagy csak nagyon alacsony hatékonysággal tudunk, vagy éppen emiatt nem férünk hozzá. Az örökségvédelemről beszélve, mert olyan jogszabályi rendszerben, környezetben vagyunk, és dolgozunk (Önök is), amelyet mire sikerül meghágni, elnézést a kifejezésért, addigra elment minden lehetőségünk. Én az elmúlt három órában nagyon sok fontos dolgot hallottam, de azt is megjegyeztem magamnak, hogy ma az örökségvédelem, beleértve a kulturális, az épített és természeti környezetben meglévő örökséget, hatósági, miniszteriális szinten sokszor nagyon távol van egymástól, adott esetben még a Duna is elválasztja őket. Tehát én azt gondolom, hogy manapság kulcsfeladat mindannyiunk számára a „megőrzésre irányuló szándék támogatása". Számomra ez a mai délután legfontosabb üzenete. Ha ezeket a szándékokat és a szakmai alapvetéseket, be tudjuk illeszteni a sokat és misztifikáltan hangoztatott Európai Unióba, akkor lehetőségeink is lesznek. Azért fontos, hogy ezeket a szándékokat illeszteni tudjuk a rendszerbe, mert egyébként úgy gondolom, hogy a