Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Plenáris ülés. Elnök: Varga Kálmán és Fegyverneky Sándor - Halm Tamás: Az épített örökség szerepe a nemzeti fejlesztési terv kialakításában

Van egy központi program, amely az épített örökség turisztikai hasznosítását, a kulturális és turisztikai hálózat együttműködésének a támogatását segíti elő. Első sorban itt a kastélyok és hasonló építmények, mint például a várak turisztikai hasznosítása jut mindenki eszébe. Nagyon fontos, hogy ennek a tervnek az általános megközelítése is nagymértékben mutatja azt, hogy az a célunk, hogy úgy fejlesszük, úgy építsük, korszerűsítsük, renováljuk a turisztikai vonzerőket, hogy azok hosszabb időre tartsák itt Magyarországon a turistákat, hogy komplex kínálatot tudjunk nyújtani. Tehát az egyes emlékeket rendszerbe szedve próbáljuk meg majd fejleszteni. Ezzel természetesen szeretnénk elérni azt, hogy az egyes turisztikai vonzerők, egyes turisztikai desztinációk sajátos arculattal rendelkezzenek, mert úgy gondoljuk, hogy ennek lehetnek olyan tovagyűrűző hatásai, amelyek javítják az adott régióban a népesség megtartó erejét. Ahol más munkalehetőség nincs, vagy csak kevés van, ott az idegenforgalomra tudnak koncentrálni. Nagyon jó nyugati példák vannak erre, hogy például egy bányaváros elnéptelenedett volna, mert kimerültek a készletei, de találtak a bányában termálvizet és arra alapozva turisztikai központtá tudott válni a település. A fejlesztési tervben ilyen jellegű megközelítéssel próbálunk a turisztikai kínálatban új termékekkel megjelenni. Nagyon sajátos és érdekes dolog az európai kulturális főváros program. Tudjuk jól, hogy Magyarország is jelölhet majd egy ilyen várost, most heten vannak versenyben, de gondolom, hogy Önök ezeket a városokat jobban ismerik mint én. Ezek a városok stratégiát dolgoztak ki, konkrét fejlesztési elképzeléseik, ötleteik, projektjavaslataik vannak, és a kormány szeretné ezeket Európai Uniós pénzekből megtámogatni. Szerintem az nagyon jó ötlet, hogy ne csak az a város kapjon Európai Uniós pénzt, amelyik majd végül megnyeri a versenyt, hanem azok is, akik nem fogják megnyerni, de megmozgatták lakosságukat, pénzt költöttek tervekre és meg van az az adottságuk, melyet érdemes lesz fejleszteni is. Látjuk az infrastruktúrájukat és segítjük a városfejlesztési programokba való beilleszkedésüket. Természetesen nem csak konkrét műemlékek felújítása, hanem az egész infrastruktúra fejlesztése fontos nekünk, hogy ez egy egységes fejlesztési koncepcióba illeszkedjék és ne mondjon ellent az adott régió stratégiájának. Ezeket a városokat tehát megpróbáljuk az adott régió fejlesztési központjává tenni és ilyen értelemben felfejleszteni őket, ami által növekedhet majd a régió versenyképessége is. Itt is komplex szemlélet érvényesül, hiszen azt szeretnék elérni, hogy a kulturális minisztérium stratégiai tervezői nagyon sok réteget tudjanak megszólítani. A fejlesztés segítse a gyermek- és ifjúkori kulturálódási és ezekben a térségekben a szervezett oktatás keretében a felnövekvő nemzedék kultúrafogyasztóvá váljon. Nagyon sok jó öltet jött, hiszen több mint 200 milliárd forintos fejlesztési kulcsprojektnek nevezett elképzelést kell összegereblyéznünk. Ezek közül kb. 150 milliárd tekinthető olyannak, ami a kulturális infrastruktúrával kapcsolatos. Hét város öt év alatt 65-70 milliárd forintot fog elnyerni ezeknek a fejlesztéseknek a megvalósítására. Természetesen ezek a pénzek nem paternalista alapon kerülnek szétosztásra. Nagyon kemény kritériumokat kell teljesíteni a városoknak. A munkahely-te-