Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Esettanulmányok - Olajos Csaba: Az örökségvédelem új lehetőségei Észak-Borsodban

ezért bontási engedélyt kér. Az építési hatóság ki is adta volna a bontási engedélyt, ha a főépítész nem szól közbe. Utána én is azt mondtam, hogy én leszek az első, aki fellebbezni fogok a bontás ellen és szerencsére itt már tudtam hivatkozni az örökségvédelmi törvényre, ami most alig egy hónapja került nyilvánosságra. Ez alapján úgy kell kezelni a területet, mint a műemlékileg védett területeket és azt mondtam, hogy a műemléki szakhatóság nélkül ezt nem csinálhatják meg. Ennyi lehetőségem van. Ha nem kerül véletlenül hozzánk, akkor nincs aki beavatkozzon és akkor lebontják az épületeket. Mád faluközpontjában, az elmúlt időszakban számos új épület épült. Lapostetős, magastetős, de a kezdeményezések jó irányba mennek. Megjegyezem, hogy egy jogszabályilag rendezetlen dolgot sikerült áthidalnunk. A területi tervtanácsról szóló jogszabály lehetőséget ad ugyanis arra, hogy világörökségi területen lévő beruházások terveit tervtanácsra kérjük be. Úgy döntöttünk és ebben az Építészkamara is segítségünkre volt és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal részéről is részt vesznek a munkában, hogy minden építési tervet bekérünk. Kultúrtájról van szó, nem lehetett leszűkíteni, hogy miről beszélünk, külterület, belterület, városközpont, faluközpont, minden tervet bekérünk és így egy egycsatornás szűrőn megy keresztül a dolog és úgy tűnik, hogy szép lassan a lakosság és az építési hatóságok - bizonyos fellebbezések és még nem tudom milyen akciók után - tudomásul vették. Az is igaz, hogy a saját hivatalunk is megjegyezte, hogy nem teljesen törvényes a dolog, de arra buzdított, hogy ne hagyjuk abba. így tehát próbáljuk a mezővárosi és a hegyaljai karaktert megőrizni, az új építéseknél pedig megkövetelni a környezetbe való illeszkedést. Fontos lenne, hogy minden világörökségi területen minden településnek legyen főépítésze. Én úgy hiszem, hogy ez kulcskérdés, mert így részletproblémákat is tudnánk kezelni. Nem véletlen, hogy ezt a terényi polgármester és a hollókői jegyző is említette. A legújabb Európa Nostra Díjas mádi zsinagóga, és mellette a rabbiház is remélem hamarosan helyreállításra és hasznosításra kerül. Nagyon szép épületrészletek, környezeti részletek vannak a településen, egészen a miniatűr szintig, tehát a kapukig, kilincsekig. Ezekre mind-mind oda kellene figyelni és ebben a szakmai tanácsadásnak rendkívül fontos szerepe lenne. Egy más téma a mezővárosi házak és együttesek védelemének kérdése, a kolóniák témája. Ozdot szeretném említeni, ahol egy program elindult és az értetlenség, az érdekek ellentétes volta miatt nem akar kibontakozni ez a kezdeményezés. Példa értékű lehetne, de azt kell, hogy mondjam, hogy rossz irányba megy. Remélem, hogy előre fog mozdulni ez a dolog, mert az észak-magyarországi térségben rengeteg ilyen védelemre, hasznosításra érdemes épületegyüttes van, melyek a jövő szempontjából is érdekesek lehetnek. Diósgyőrben az 1980-as évektől kezdve kétlakásos ikerházak, négylakásos épületek épültek. Ezeknek különleges védési problémái vannak. Az egyik probléma az, hogy az egyik felújítja, a másik meg nem, de ennél nagyobb probléma az, hogy a négylakásos épületekhez gyakran melléképületeket és bővítéseket is csinálnak, amitől megváltozik az egész karaktere. Hogy lehet ezt védeni, mit kell csinálni?