A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

I. szekció - Kuslits Tibor: A Lőver városrendezési és szabályozási feltételeinek változásai

négyzetméteres volt, a beépítettség 10%-os. A rendelet alapján elkészült a helyi védelemre kiszemelt épületek negyvenes listája. A rendelet nagyon aprólékos leírást tartalmazott arról, hogy a helyi védelem alatt álló épületeken mi történhet. A tömegképzés tekintetében tartani kell a tagoltság mértékét, arányait, még bővítés esetén is. Egy másik paragrafus részleteiben azt szabályozta, hogy a homlokzaton melyek azok a jellegzetességek, (pilaszterek, tagozatok stb.) amit őrizni kell. A harmadik paragrafus a kilincsek léptékéig ment le, tehát a belső térképzés, a belső téralakítás, a belső épületszerkezet tekintetében is előírta, hogy mit szabad és mit nem. Nagy kérdés azonban, hogy az építéshatósági eljárásokban mennyit sikerült érvényesíteni ezekből az egyébként nagyon pozitív előírásokból. Lövérek szempontjából az utolsó mozzanat a városrészre és környékére elkészített szabályozási terv és építési szabályzat volt, ami tulajdonképpen átemelte az imént emlegetett rendelet lényeges elemeit és kiegészítette bizonyos dolgokkal. De volt néhány gond, amivel szembe kellett nézni, mert az építtetők ravaszsága mindig egy lépéssel előrébb jár, mint a hatóságok észjárása. Ugyanis nem gondoltunk arra, hogy a lakásszámot is meg kell határozni. Nem mindegy, hogy egy 10%-os beépítésű telken 7,5 m-es építőmagassággal 9 lakás van, avagy csak egy és hogyha ebből az épületből mondjuk 9 db készül, akkor mekkora forgalmi terhelést jelent, lakásonként két autót feltételezve. Tehát voltak olyan vonatkozások, amik többlet feladatot jelentettek a hatóság számára, és szembe kellett nézni azzal is, hogy az intézmények tekintetében nem voltak magassági korlátozások. Ebből bizonyos építkezések kapcsán komoly városi botrány lett. Az előadásra készülve, sokat gondolkodtam azon, hogy hogyan kellene vizuálisan is bemutatni azt, hogy a körültekintő és gondos előkészítés után végül is mi történt a Lövérekben. Arra gondoltam, nem akarván saját véleményemmel befolyásolni a hallgatóságot, és figyelembe véve azt is, hogy nyilván köztünk is lehetnek nézetkülönbségek arra vonatkozóan, hogy mit tekinthetünk pozitívnak és mit nem. így aztán azt a bemutatási szisztémát választottam, hogy húsvétkor kisétáltam a területre, és szinte véletlenszerűen kiválasztottam néhány pontot, ahonnan körbefényképeztem. Ilyen módon szeretnék reális képet adni a mai helyzetről. A mindössze harminc képből álló ízelítő nem szép, de nem is ez volt a cél. Az első kör a Lőver uszoda környéke, ahol a díszes, faragott ácsszerkezetek, dominálnak, tehát ez az a Lőver, amire büszkék vagyunk. De nemcsak ilyen épületek vannak a környéken. Csak egyet kell fordulni és az új ház tagoltságával akár elégedettek is lehetnénk, de a részletek és a bádogos munkák elgondolkoztatóak. A következő a Lőver uszoda (Tolnai Lajos alkotása, 1977), ami az épület eltérősége, léptékében való másságának köszönhetően nem keveredik konfliktusba a környezetével.